Mit tegyek, ha emiatt félek gyereket vállalni?

A férjemmel tökéletes a házasságunk. Fiatalon kezdtünk el járni és hamar össze is házasodtunk. Mellette mindent megtaláltam, ami korábban hiányzott az életemből. Mindig is szerettem volna gyereket, egy kisbabát akiről gondoskodhatok. A férjem még jobban szeretne, ő már most szeretné, ha elkezdenénk próbálkozni. Az utóbbi pár évben viszont kétségek támadtak bennem. Elvált szülők gyereke vagyok és nagyon rossz gyerekkorom volt. Vannak mindenféle féltesóim, akikkel nem is tartjuk a kapcsolatot. A szüleimmel egy káosz volt az élet. Veszekedések, féltékenykedés, magány, stb. Nem is tudom így utólag hibáztatni a szüleimet, mert nekik se volt ez jó. Senki nem lát előre egy válást vagy megcsalást és mindenkinek megvan az esélye az újrakezdésre. Mégis úgy érzem, hogy nem szeretném, ha ezen a gyerekem keresztülmenne. Imádom a férjemet és ő is engem, de soha nem lehet tudni mit hoz a jövő. Nem szeretnék emiatt rossz anya lenni, aki fájdalmat okoz a gyerekének. A férjemnek is elmondtam ezt, de szerinte túlkombinálom és nem lesz gond. A kétségeim viszont bennem vannak. Nagyon nagy felelősség egy gyerek, amit nem félek vállalni, de nem akarom neki a tizedét se annak, amit én átéltem.

26N és 27F