Félek, hogy a barátom kiábrándul belőlem?

A barátommal nem rég óta vagyunk együtt, ő az első kapcsolatom. Minden tekintetben olyan ember, amilyenről mindig is àlmodtam: intelligens, jó humorú, figyelmes, jól is néz ki, egyszóval megvan benne minden , ami kell. Én alapvetően nem tartom.magam értéktelen embernek, de hozzá képest mindig unalmasnak, butának és bénának érzem magam . Sokszor hasonlítom magam az exeihez, akik szerintem sokkal többet tudtak nyújtani neki majdnem minden téren (néhányukkal a mai napig tartja a kapcsolatot). Az is zavar, hogy rengeteg baratja van, míg nekem nagyjából 2, alig ismerek embereket, ez szerintem később zavaró lesz majd a számára(na meg számomra is )..A barátom egyébként nagyon szeret, ebben nem kételkedem, viszont félek, hogyha felszall a rózsaszín köd, meglátja milyen vagyok valójaban...

A kerdesem az lenne : erdemes-e így folytatni ezt a kapcsolatot? Még nagyon az elején vagyunk, később már sokkal jobban fájna ha szétmennénk...