Miért vagyok ennyire határozatlan, gyáva ember?

38 éves férfi vagyok. 10 éve házas.Sose volt egy olyan hű de erős szerelem köztünk,inkább mindketten menekültünk otthonról. Mostanában már érzem,hogy megszólalt a biológiai órám meg a páromnak is(ő 36). Annyira szánalmas vagyok: tetszik egy nő akivel csak nagyritkán(havonta kb 1szer) találkozok a munkámból kifolyólag,de csak annyi időre,hogy szia-szia átadok neki egy árut és kész. Lehetőségem,meg bátorságom se nagyon van megszólítani(több fős irodába dolgozik és ő is házas). Viszont mindig összemosolygunk ha találkozunk.Szinte szerelmes vagyok bele,naponta megnézem a facebookját(de bejelölni nem merem). Olyat is csináltam,hogy a munkahelye körül autókáztam,mikor végez,hogy lássam egy pillanatra(20 évesen még nem ciki de 38...)Jó hír,hogy még nincs gyereke,pedig ő is 8 éve együtt van a férjével (31éves).Ebből arra következtetek,hogy nem olyan jó a kapcsolatuk. A feleségemen kívül nincs már családom(apám meghalt,anyám és a testvérem messze laknak és amúgy se vagyunk jó viszonyba). Ezért is lenne nehéz elválni. Mitévő legyek? Értelmes véleményeket várok.