Kezdek félni, hogy 1-2 év alatt kiszeretek a párjaimból?

Szia! Neked én vagyok az igazi

Főzök mosok takarítok

3 nyelven beszélek. Edzem úszok tetkóm is van. Autóm német lakásom lassan saját (Győr)

Jó vagyok az ágyban. Mindent megadok de ha nem viszonzod és hálátlan leszel úgy szájon váglak hogy csak na. Xd utána még jobban fogsz szeretni pláne ha az ágyban már jól megfojtogattalak Xd szeretek kötözni és verni de csak finoman. Ha pedig nehéz volt a napom akkor tiéd a házimunka mert ha nem akkor csomagolhatsz.

Sajnos a párkapcsolat nem neked való mert a te generációd egy hulladék te pedig csak önmagadat szereted a kapcsolatban ezért én lelkileg betörnélek hogy tanuld meg 30 éves korodig értékelni a jót. Mert egy pofon hiányzik a fajtától az pedig az a bizonyos tasli amit jó időben kell leadni.

Amit írtam az nem kamu vedd fel a kontaktot (ha mered xd) és megmutatom ki vagyok. Amit írtam azon pedig gondolkozz el.

"Csak az a gond, hogy eleinte mindent feladtam azért hogy vele lehessek..."

Ez valóban gond. Egy igazán jó kapcsolatnál ilyet nem kéne tenned sohasem. Nem attól nagy vagy igazi egy szerelem, hogy te feladsz mindent és mától a kapcsolatnak élsz. Én sosem csináltam ilyent pedig az ő családja sem kedvelt engem és az én családom is áskálódott a kapcsolatunk ellen. De sosem kellett választanom a családom és közötte. És ő mindig támogatott amikor az én családom szorult segítségre és én is támogattam őt amikor az ő családja kérte a segítségét, akkor is ha az épp értelmetlen volt pl. elment az apja bizniszébe segíteni (amit nem fizetett ki neki) és 12 órát állt kinn a hidegben, hogy az apja helyett dolgozzon a hétvégén, amit mondjuk tölthetett volna velem is. Én mégis azt mondtam, hogy ha menni akar segíteni akkor menjen.

"aztán észrevettem, hogy ő ugyanugy megy buliba, házibuliba, kertipartyba, és elment nélkülem is simán. Aztán egy év után én azt kérdeztem magamtól, ha ő megteheti én miért ne tehetném. Persze hogy fáj, hogy nem vele vagyok, egy romantikus összebujos este helyett a hangos zenét és nem legjobb barátnőimet választom.. csak hogy ő éreze e valamit olyankor. Vagy át tudja e gondolni vajon bennem milyen érzelmek kelnek életre amikor ő bulizik, 4-5 nővel pl"

Ez a "taktika" akkor nem ér semmit ha más habitusú emberek vagytok. Ha te ilyen mindent a kapcsolatért ember vagy, ő pedig attól megmarad individuumnak, hogy kapcsolatban van veled, akkor ezt meg kell beszélni. Hogy hogyan érzel ezzel kapcsolatban.

Talán ez a leghasznosabb tanácsom amit adni tudok. Kezdj el beszélni a pároddal. Ez elsőre ha nem megy (nekem sem ment, mert sosem tettem ilyent ezelőtt) akkor kezdjétek semleges dolgokkal. Biztos olvastok híreket, láttok szituációkat utcán, a neten egy videón, ami megosztó lehet. Ilyenkor mondjátok el mindketten a véleményeteket, ti hogy látjátok az a hírt/szituációt.

Később jöhetnek ilyen "mi lenne ha/mit tennél ha..." játékok.

Pl. etika könyvemben régen volt egy történet, ahol a szerelmesek a folyó két partján laktak. Csak egy révész volt a lány partjánál - így a lány tudott menni mindig a fiúhoz, aki díj fejében mindig átvitte a lányt és mikor haza kellett menni akkor visszahozta. Ám egyszer a lány pénze elfogyott, és aggódott, hogy nem láthatja szerelmét. A révész ugyan ingyen nem vitte át a lányt, de felajánlotta, hogy szexért cserébe átviszi a szerelméhez. És kivesézhetitek, hogy mi a fontosabb. Elmenni a párodhoz bármi áron, vagy várni hátha történik valami egyszer? Esetleg gyűjtögetni a kövi útra? Elmondhatod te mit tennél a lány helyében, elmondhatja a párod ő mit várna a lánytól, vagy mit tenne a fiú helyében. Esetleg, hogy lehetne megoldani a szituációt. Ebből megtanuljátok megérteni egymást. Ő hogy gondolkodik dolgokról. És ő is megért téged. Tudja, hogy rosszul esik neked, ha mást választ helyetted, és kigondoltok valamit együtt. Nekünk ezek sokat segítettek, hogy megértsük egymást. És voltak olyan szituációk amikről régebben beszélgettünk és amikor sz élet olyan helyzetbe sodort már felkészültek voltunk. pl. amikor velem meg volt szervezve egy program de ő valahogy nem jutott el odáig, így én hoppon maradtam. De anno megbeszéltük, hogy én megértő vagyok ezzel, de aggódnék érte így jó ha felhív és értesít, hogy mi van. Akkor megnyugodok. És másnap megbeszéljük, kinek hogy telt az éjszaka. És ő fel is hívott és nem lett belőle probléma (mert volt amikor nem sikerült felhívnia és akkor nagyon mérges voltam rá, mert úgy éreztem cserben hagyott).

Ahol nincs jó kommunikáció az a kapcsolat halott.

Ezért javaslom azt a bevezető beszélgetést semleges témákról, mert aki nem szokott hozzá, hogy elmondja a véleményét az egész jól ráhangolódhat erre.

De ha nem tudsz beszélni a pároddal kivérzik a kapcsolat bármilyen nagy a szerelem.