Van olyan aki azért szakított mert a párja nem akart összeházasodni?

Veled van 4 éve... gyereket szeretne veled. Ilyen esetben annyira de annyira felesleges azon pattogni, hogy elvesz-e. Semmit nem fog a kapcsolathoz adni. Nem ez fogja kifejezni, hogy fontos vagy neki. Ne azt nézd, hogy nem vesz el hanem a többi rengeteg gesztust amivel viszont nagyon is kifejezi, hogy fontos vagy. Annyi ember cseszi el ezzel a kapcsolatát. Csak azon hisztizik, hogy ezt meg azt nem csinálja a párja és közben észre sem veszi, hogy rengeteg más dolgot viszont igen.

Ezek szerint soha egyszer nem jött szóba nálatok, hogy kinek milyen tervei vannak. Soha nem mondtad neki, hogy te szeretnél házasságot, sőt, eddig úgy voltál vele, hogy nem olyan fontos. Akkor mégis honnan kéne neki tudnia, hogy mit akarsz? Ahol ilyen alap dolgokat nem beszéltek meg 4 év alatt egyszer sem, és még csak most sem tudtál neki szólni, hogy esküvőt szeretnél ott minek vagytok együtt de tényleg??

Volt ezért szakítás, igaz 1,5 év után. Mindig mondta, hogy majd egyszer elvesz. Aztán elkezdte rágni a fülem a gyerekkel. Mondtam, hogy csak házasságba, együttélésbe nem. De mi van, ha elválunk! Vagyonmegosztás, gyerektartás...Mondtam, hogy így biztos nem lesz gyerek. Az egy életre szóló elköteleződés, nem lehet vissza csinálni. Elválni lehet. De ő elvenni se hajlandó.

Az élet engem igazolt. A következő barátnőjével lett egy közös gyerek. Mire oviba ment, már más nővel élt.

Igaz, hogy a házasságkötés inkább csak egy szimbólumos dolog. De az is egy szimbólum, ha valaki mereven elutasítja.

Az asszony majdnem kidobott az miatt, mert nem akartam elvenni :)

Elvettem.

Ez volt a kisebbik rossz.

Semmi nem változott, legalább be van fogva a szája :)

Én azt nem értem a sztoriba meg úgy eleve az ilyen kérdéseknél hogy sok nő (mondom ezt nőként) úgy akarja hogy megkérjék a kezét,hogy esetlegesen sosem került a házasság szóba. Ha te teszem azt 4 év alatt egyszer sem kérdeztél rá, egyszer sem beszéltetek arról hogy kinek kik a tervei, ki akar házasodni, ki nem akkor neki honnan a rákból kéne tudni hogy neked fontos? Hogy te házasodni akarsz? Mivel még csak 4 eve vagytok együtt (bár ez attól is függ hány évesek vagytok, mert ha 22 megértem hogy még nem kért meg mert korai, de ha pl 30 akkor már inkább "kellett volna") még simán megkérhet magától is ha ő akar. De sok embernek ez manapság már egyáltalán nem fontos.

Masrészt szerintem egy komoly kapcsolatban hamar illene ezt tisztázni. Vannak olyanok akik elvből nem akarnak házasodni. Mások meg igen. Ebbe nincs kompromisszum.

Én is csak házasságba szülnék gyereket.

A kapcsolatod azon áll vagy bukik hogy 1, te el tudod-e ezt engedni ha a párod semmiképp se akar elvenni és minden másban tökéletes 2, úgy döntesz hogy neked a házasság fontosabb és inkább kilépsz a kapcsolatból.

A kettes jól leírta.

A gyerek nagy felelősség. Aki azt a "csak egy papírt" sem vállalja be, gyereknevelésben mennyire lesz megbízható? Mert azt még visszacsinálni sem lehet.

Az meg már személyes véleményem, hogy jobb házasságba szülni. Pedig nem is vagyok semennyire vallásos, nem azért mondom. Egyszerűen biztosabb alap, főleg a jogokkal, amivel jár. Az állam is két egyedülálló személynek kezelne nélküle, nincs apasági nyilatkozatért való rohanás (a neve is degradáló kicsit szerintem), könnyebb ügyintézések, vagyoneloszlás stb. Persze, az emberek előítéletére tenni kell, de azért kellemetlen érzés, ha mindenki "becsúszottnak" tekint egy "házasságon kívüli" gyereket. Főleg, hogyha a párod kórházba kerül, nem házastársként akár be sem engedhetnek hozzá egyes helyzetekben, hallottam már ilyenről.

Szóval ezekkel is számolni kell. A gyereknek is jobb egy biztosabb alap.