Miért van az hogy sokak szerint csak a komoly kapcsolat a járható út, nem az amit én csinálok, aztán mégis irigynek tűnnek?

Dolgozom, sportolok, fejlesztem magamat folyamatosan, ezekre koncentrálok az életemben, és egy ideje valahogy könnyen megy a csajozás, erőlködés nélkül, de úgy érzem jelenleg nagyon jól megy vagyok komoly kapcsolat nélkül. Egyéjszakások sem érdekelnek, inkább az hogy pl megismerkedek egy lánnyal, szombatonként beülünk valahova, beszélgetünk, aztán megyünk haza, és ott van minden.....

Egy volt osztálytársamnak, aki a haverom is, barátnője van két éve, mostanában beszéltünk, és azt mondta hogy amit csinálok az nem jó, csak azt hiszem. Aztán mikor meglátott egy gyönyörű lánnyal, úgy nézte majdnem kifolyt nyála, jó hogy barátnője nem volt ott, mondta is hogy jó csajt összeszedtem.

Volt még ilyen eset.

Miért van ez? Csak kamuzik vagy mi?

Nekem van egy elméletem:

Emlékszem hogy középiskolában a fiúk többsége nézte a lányokat, beszélt róluk, hogy melyik jó csaj melyik nem. Nem arról beszéltünk hogy kivel szeretnék összeházasodni.

Lehet hogy igazából a férfiak nagy része, vagy legalábbis több mint 50 % ha tehetné, úgy élne (legalábbis amíg mondjuk huszonéves) hogy sok jobbnál jobb nőkkel szexel, nem csak egyel éveken keresztül, csak mivel nem tudja ezt elérni, ezért azt állítja hogy ami neki van az a legjobb?

Tudom én hogy egy 25 éves férfi már nem olyan mint egy gimnazista, de az ösztönök...