Miért van az, hogy egyre több fiú, huszonéves nem mer ismerkedni lányokkal? Miért gátlásosak, félénkek, frusztráltak? Hol az önbizalom ami ehhez kell?

Csernu azt írja,hogy a férfiakat jobbár a nők nevelik.

Lehet,hogy a nők hiábaj ?:-))

Szóval miért nincs elég önbizlamok a srácoknak odamenni a lányokhoz?

Vagy egyszerűen olyan világot élünk ami gátlásossá,szorongová tesz minket embereket,egy részünket míg másokat meg gátlástalanná.

Most itt nem arra gondolok,hogy alányok is gátlásosak,mert nem elégedettek a külselyükkel. Ez a férfiaknál is meg van.

Kell nekik ez a "csajozásoktatás"?

Bocsánat az általánosításért. Ikább csak sokakara értem és nem mindenkire.

Kéréds ha csak odamegyünk egy lányhoz,hogy szia szeretnék veled megismerkedni8esetleg hozzá tesszük-mert tetszel)akkor az életképes-e vagy nevetnek egyet a lányok és továbbállnak?

És a viszautasítások? Mennyit kell elfoganiuk ahhoz,hogy már ne zavarja őket?

Kérdés,hogy a lányok tudják-e még kezelni ezt vagy már csak a duma, a ruha, meg a külsőségek számítanak?

A -Szia megiszol velem valamit?Mert tetszel nekem és szeretnék megismerkedni veled.- már nem űködik.

Vagy a baj már nem csak a srácok önbizalmával van hanem már a lányok,csajok,nők is másként állnak hozzá és mást keresenk és mást várnek el?