Kíváncsi vagyok. Másnál is játszódott le ilyen folyamat?

Nem voltam mindig ilyen. Még fél éve egy igazi érzelmes, romantikus, papucs voltam, aki minden lányt aranyos, bájos, kedves tündérnek látott még ismerkedés előtt és ezért szívesen próbálkoztam is, bár sok-sok gátlásom volt és félelmem, hogy elutasítanak vagy kigúnyolnak a külsőm miatt. KÉsőbb ez be is következett egy lány csúnyán kigúnyolt a külsőm miatt. Nagy orrom van ez tény, de eléggé duván adta elő magát. Aztán azóta már nem nem is foglalkoztam a lányok leszólításával, csak neten ismerkedtem, ha úgy alakult. De itt sem volt jobb a helyzet, egyre jobban kezdtem azt érezni, hogy csak nyűg a barátnő iránti vágyam és egyre több gyűlölet, harag kezdett gyűlni a lányok iránt bennem. Azóta már csak a rosszat látom minden lánybna, főleg, ha szép lányról van szó, de a csúnyák sem jobbak igazából, tapasztaltam nagy meglepetésemre.

Ma már ott tartok, hogy csak fiúkkal sezretek haverokdni és foglalkozni és, ha ír rám egy lány, bunkó módon alig írok vissza, vagy egyenesen tiltom fb-n. Ma is folyton lájkolgatásokat kértek, betelt a pohár, tiltottak és töröltem, egy-kettőnek meg be is zólta, hogy húzzon oda. Természetesen szép lányok voltak. MInél szebb egy lány, annál nagyobb utálatot, gyűlöletet, agresszíót érzek az irányába. Főleg az ilyen kis buta fb-s lánykák miatt, illetve a bevásárlóközpont környékén lustákodó, semmirevaló új tini nemzedék irányába. Szánalmasak és megvetem őket, haveromék meg még ezekhez akartak odahívni, hogy szólítsam le őket. Ők csinálják én ellenkezem. Makacs és önfejű vagyok amúgy is. Én nem foglalkozom velük többet, de valahogy azóta, mióta már nem foglalkozom és elutasítóbb vagyok a lányokkal és lesz@rlak te kis cafka stílusban nyomom, idegesítő módon több lány is tapad rám fb-n. Sokszor már utálok fellépni, mert tuti rámír valamelyik, persze ők nem igazán szépek, csak átlagosak, de míg fél éve tuti beleszerettem volna egy ilyen lány rajongóba, most úgy lesz@rom és megvetem, hogy csak csodálkozom magamon, mi ez a pálfordulás. Van olyan lány, aki le is feküdt volna már velem, annyira ki tudtam volna használni, mert állítása szerint belém szeretett és helyesnek tart. A poén, hogy milyen sok aljas lány gúnyolt ki épp a külsőm miatt a múltban és épp miattuk lettem ilyen nőkerülő, utáló alak, aki most vagyok. Már értem hogyan válnak a jó fiúk bunkó rosszakká. Én is valami ilyenben vagyok most, ha jól gondolom. A lányoktól elszenvedett sérelem és elutasítás épp eléggé hatásos volt ahhoz, hogy ma már egy külsőre, aranyos, bájos lányban sem lássan a jót és tudjak olyan közömbösen, elutasítóan, távolságtartóan tekinteni rájuk, akikben csak a rosszat látom ma már és egyáltalán nem az ártatlan, kis védtelen, szeretnivaló lányt.