Tényleg nincs mit tenni?

Van egy haverom (23/f), aki tetszik nekem. Elég félénk, de a barátaink azt mondták, ő ilyen, és látják rajta, hogy bejövök neki ezért kezdeményezzek. Meg is tettem, de nem úgy sült el, ahogy vártam, nem történt semmi. A közös barátunknak azt mondta, nagyon megkedvelt, meg is akart csókolni többször, de rájött, hogy nem vagyok az esete és nem akart fájdalmat okozni. Tisztázni akartam vele, de nekem nem mondott semmit, csak azt, hogy emiatt nem akar elveszíteni. Mit gondoltok, van esély, hogy túllépjünk a barátságon, vagy inkább adjam fel a reményt és ne kockáztassam a mostani kapcsolatunkat?

20/l