Mennyire gond nálatok lányok, hogy kimaradt nálam a tinédzser kori szerelem, párkapcsolatok és most huszonéves kezdek komolyan ismerkedni zavaró, hogy nincs tapasztalatom?

Nem szeretnék erről kamuzni, mert semmi kedvem sincs valami áltörténetet kitalálni és vállalni szeretném magam, ha esetleg szóba kerül.

Hallom, gond lehet abból, hogy rámjön a kapuzárási pánik. Hát megmondom őszintén én régebb óta vágytam már egy egy olyan lányra akit nagyon vonzónak tartok és nem csak a kinézete miatt lennék vele együtt, hanem tudnám szeretni és vele tölteném el a szabadidőm nagy részét.

Voltak már lehetőségem, de nem igazán vonzottak azok a lányok, állítólag tapasztalatszerzés miatt jó lenne, de én úgy érzem nekem nem a mennyiség számít, hanem a minőség.

Kíváncsi vagyok, hogy nálatok ez mennyire lenne gond, meg ha esetleg az elején kicsit zavarban lennék, mert nekem eléggé új lenne nekem ez az egész.