Miért hiányzik ennyire, amikor nem is akartam vele összejönni?

Egy közegben mozogtunk, belém szeretett ,folyton azt leste, miben tud segíteni. Nagyon jókat lehetett vele beszélgetni, nagyon érdekes volt, valami furcsa naivság és tisztaság körüllengte ,mintha nem is erről a világról lenne való, mindig egy angyal jutott róla eszembe. Nem tudtam volna vele kapcsolatot elképzelni. Az elutasítást nagyon jól kezelte, és soha nem akart bennem bűntudatot kelteni. Aztán elment másik helyre. Azóta viszont iszonyúan hiányzik minden hülyeségével együtt. Hiába fárasztott le néha, vagy idegesített az érzéseivel, még ezek is nagyon hiányoznak. Amíg ott volt a közelemben, addig nem is gondoltam, hogy így fog hiányozni, ha nem lesz ott.