Melyiket élnéd meg hosszútávon rosszabbul?

Adott egy hosszú kapcsolat,(mondjuk gondolkodjunk ~8-10 évben) . A pár egyik tagjának vannak barátai, a másiknak nincsenek, csak felszínes, átmeneti munkakapcsolatai, a családja sem szereti, annyi rossz és tisztességtelen dolgot tett a múltban. Tehát a pár egyik tagjának csak a párja van, ő az egyetlen olyan ember, aki őszintén ismeri, minden negatívumáról tud és elfogadja ennek ellenére. A pár ezen tagja elkövet egy hibát és megcsalja a párját, majd szakítanak. Mind a 2nek fájdalmas a szakítás. A megcsaló állítása szerint a megcsalt fél élete párja volt. Szakítás után többször sikertelenül próbálkozott jóban maradni és bocsánatot kérni a másiktól, de ő már hallani sem akar róla és a szemében ő egy halott ember.

Melyik szerep viselne meg jobban?

A) az, hogy megcsaltak, pedig sok rosszat eltűrtél és támogattad őt évek alatt mindenben és kitartottál mellette. De legalább neked vannak igazi kapcsolataid, túllendűlsz a szakításon és eléd tovább az életed boldogan.

B) a megcsaló szerepében, mert úgy érzed, elveszítetted az egyetlen embert, akivel valaha is őszinte kapcsolatod volt, ő volt az egyetlen, aki igazán ismert és önmagad lehettél mellette,de ez az ember már egy hogy vagy kérdésre sem hajlandó veled szóba állni, olyan szinten nem kíváncsi rád.

Melyik lehet a rosszabb, nehezebb érzés? Mondjuk bőven hónapokkal a szakítás után te melyik tudattal tudnál nehezebben együttélni?