Társfüggőség. Van kiút?

Nemrég szakítottunk a párommal és nem tudom túltenni magam rajta. Legszívesebben visszamennék hozzá, de nem lehet. Sokáig próbáltuk életben tartani a kapcsolatot, de nem működött, a végén már elég szenvedős volt (talán nem meglepő, de ő is társfüggő). Azóta viszont rengeteget jár az agyam azon, hogy milyen jó lenne valaki (akár ő, akár más), akivel tudnánk közös programokat csinálni, vagy csak sétálni egyet és beszélgetni. Sokat dolgozom és a szabadidőm is igyekszem hasznosan eltölteni, de munka közben és a szabadidőmben is rendszeresen bejönnek ezek a gondolatok. Szabályosan gyötör az érzés, hogy nekem KELL valaki, de AZONNAL, mert egyedül nagyon rossz és csak szenvedek. Közben meg tudom, hogy most nem ennek van itt az ideje, először fel kellene dolgoznom a szakítást. Már szinte elkeseredetten nézegetem az ismerkedés kategóriát itt is, de közben meg szánalmasnak érzem magam és tudom, hogy most úgysem menne. Szeretnék felülkerekedni ezen az érzésen, de ha megpróbálom elterelni a gondolataimat, az csak ideig-óráig működik. Örülnék pár hasznos tanácsnak, tapasztalatnak azoktól, akik hasonló cipőben járnak vagy jártak.