Elvált apák! Hogy alakult az életetek a válás után?

8:

" meg megállapítanának 80-100e Ft gyerektartást akkor mehetne vidékre mert nem hitelképes illetve annyiból nem tud bérelni sem,az meg nekem lenne rossz mert akkor nem láthatom a gyerekeket."

Nem a pereskedés miatt kell az ügyvéd. Akkor se árt, ha közös megegyezéssel váltok. Gyerektartást mindenképpen megállapítanak, az éves nettó jövedelmed 20%-ánál kevesebbet ritkán szoktak. Azaz 96E-t valószínűleg fizetned kell a gyerekek után havonta. Viszont az ügyvéd tud abban segíteni, hogy megállapodjatok a tartásdíj helyett a lakásod használatában. Ő is jobban járna, főleg hogy vidéken a 96E-ből malacólat se tudna bérelni.

Klasszikus kihűlt kapcsolat a miénk, a gyerekek miatt voltunk együtt csak jó ideje, mert őket mindketten imádjuk. Egy sima párkapcsolat esetén, gyerekek nélkül már évekkel hamarabb sima szakítás lett volna valószínűleg.

Az "exfeleségem" végül elköltözött, hónapokkal előtte bejelentve, így volt némi idő a felkészülésre (én sosem küldtem volna el még így sem, hogy már nem volt jó a házasság, de megértem, hogy így döntött). A lakás amiben éltünk, az én családi örökségem, így én maradtam benne, ő kb 15 percnyire költözött.

A gyerekek nagyjából felesben vannak a két helyen, kicsit többet nálam iskolaidőben, szünetekben kicsit többet az expáromnál, de az egész abszolút rugalmas, alkalmazkodunk egymás és a gyerekek aktuális programjaihoz, lehetőségeihez, kívánságaihoz. Amikor nem nálam alszanak, akkor is kvázi minden nap találkozom a gyerekekkel, mert én viszem vagy hozom az iskolába, egyéb foglalkozásokra őket.

Az "exfeleségemmel" baráti a kapcsolatunk, ugyanúgy van kulcsa a lakásomhoz mint előtte, ha a gyerekeknek bármi holmija, játékai, ruhái közül kell valami, akkor nyugodtan jöhet-mehet akkor is, ha nem vagyok otthon, nincs belőle gond. Nekem is van kulcsom az ő lakásához, kellett is már sokszor, ottmaradt tanulnivaló, megszerelésre váró számítógép vagy bármi egyéb miatt.

Az első pár hónap még így is kemény volt, de bő fél év eltelte után már én is úgy gondolom, hogy így a legjobb. Nincs otthon feszültség, egymás kerülgetése, minden nyugodt. A gyerekeknek a sok rossz lehetőség közül (feszültségben együttélés, konfliktusos válás, egyik szülő kvázi elvesztése) ez a legjobb. Semmilyen háborúskodás vagy egymás ellen hangolás nincs, jobb a kapcsolatom az exnejemmel, mint a különköltözés előtti egy-két évben.

Anyagilag nyilván nehezebb így, de valójában minden megvan már nagyjából, extrákra nem nagyon van pénz, de megvagyok nélküle. Újabb együttélős párkapcsolatot nem tervezek, közös családalapítás nélkül értelmetlen dolog, nekem nem ad annyi pluszt, mint amennyi nehézséget okoz, és a gyerekek az otthonába sem fogok egy mostohaanyát beköltöztetni.

Különélős, közös programozós kapcsolat esetleg lehet, hogy lesz, de az sem prioritás egyáltalán. A családom, szüleim, barátaim, testvéreim a közelben, a gyerekekkel mindennapos a kapcsolat, az emberi kapcsolataim nagyszerűek.

Depresszió nincs, alkoholizmus fel sem merült. El kellett azért engedni jónéhány álmot az idilli családról, egyebekről, de sikerült elfogadni a mostani helyzetet is, mostanra már kifejezetten pozitívan látom.

Ja igen, hivatalosan házasok nem is voltunk bíróságon, ügyvédnél nem is jártunk, ez sem ártott a dolognak.

Röviden ennyi:)