Nem érzem hogy szerelmes vagyok mégis hiányzik (?)

Végtelenül gáznak érzem az anekdotákat, de ez szerintem pont illik a helyzetedre: volt egy lakótársam aki a nappali-szerűségünkbe kitámasztott egy komódra egy eszméletlenül ronda, giccses kutyás képet. Gyűlöltem, de a lakótársam szerette, mert szerinte vicces volt, plusz a nővérétől kapta poénból, szóval mondtam jól van, tegye ki.

Együtt laktunk úgy fél évig, a hülye kutyás kép pedig mindig zavart, de aztán a lakótársam kikoltozott, és vitte a képet is.

Onnantól viszont mindig hiányérzetem volt, amikor az üres komódra/falra néztem. Nem a kép hiányzott, mert egy percre sem szerettem meg, és nem is találtam viccesnek, hanem az agyam megszokta hogy van ott valami, és most próbálta megszokni annak a valaminek a hiányát.

Aztán az agyam egy ponton hozzászokott a változáshoz, én meg rá sem gondoltam többé arra a köpedék képre - mostanáig!

Ez van szerintem veled is; volt valamid, ami igaz hogy nem volt tökéletes (pláne gondolom a kapcsolatotok vége felé) de akkor is... volt.... Most meg nincs. Idő kell ahhoz, hogy ez kőbe vésődjön benned, de amint ez megtörténik, messze nem fog annyira hiányozni az exed.

Miért ne? Teljesen természetes, hogy az ember ragaszkodik a megszokásokhoz.

Ettől függetlenül a szakítást fel kell dolgozni, el kell engedni, ez egy folyamat, akkor is, ha nem szereted, és ennél sokkalta nehezebb, ha igen.

Szerintem nem ő hiányzik, hanem maga az érzés hogy kapcsolatban vagy,hogy van valwki melletted. (És ha most lenne egy másik ember elhiszed,hogy nem is hiányozna már ő?)

Nem tudom mennyi időt voltatok együtt,de ugyan ezt éreztem az exemnél való szakításkor,pedig én szakítottam!

Rossz volt a kapcsolat,nem tudtuk helyrehozni többedjére se, és amikor kimondtam higy vége,elment,akkor nekem nem ő hiányzott,hanem az hogy megszoktam hogy valaki ott van körülöttem,hogy néha (mert nem engedte meg általában ezt se) hozzábujhattam stb stb...szoval a megszokás beszél belőled!

Mi 4.5 évet voltunk együtt.

De hamar jött jelenlegi párom akivel már 3.5 éve vagyunk együtt, és akkor döbbentem rá erre az egészre,hogy nem őt vártam vissza,csak ezek hiányoztak amiket leírtam. Mert ahogy ő jött, és nem pótlásnak,hanem hosszú távon,sose jött fel bennem azóta ez az érzés amiről beszélsz!