Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért kell egy szakításnak ennyire körülményesnek lennie?
Együtt vagytok, vannak problémák, amikkel nem tudtok együttélni, kifejezitek ezeket a másik felé, dolgoztok rajta, nem változik semmi. Ezt eljátszod párszor, míg végül belátod, hogy szakítani kellene.
Találkozol a másikkal, hogy elmondd ezt neki és lezárjátok és az egész beszélgetés csak egy erőszakos agymosási kísérlet lesz arra vonatkozóan, hogy miért kellene folytatni e miért jó ez a kapcsolat és miért nincs itt semmi probléma vagy csak egy kicsi.
Természetesen kiderül, hogy ez nincs így és hülye voltál, hogy belementél, újra beszélni akarsz vele, újra le akarod zárni és újra elkezdi mesterszinten tolni a győzködést.
Miért nem lehet egyszerűen csak felismerni, hogy ez így szar és kulturáltan lezárni? Miért kell belemagyarázni, hogy deee, jóez, ne adjuk már fel...
Már annyira nincs türelmem találkozni vele, hogy legszívesebben írásban szakítanék, de az meg patkány dolog. Előre fáj a fejem attól, hogy megint egy órán keresztül fog papolni arról, hogy ő hogy lát minket és mennyire érzi, hogy ez menni fog. Egy szemétnek érzem magam, mikor újra és újra elmondom neki, hogy szerintem meg nem.
Miért kell a hülyét játszani és tagadni, hogy ez nem működik? Miért nem lehet felnőtt módjára hagyni, hogy a másik kimondja, hogy vége és elfogadni?
válasza:Én már többször szakítottam/szakítottak velem, de csak egy exem volt ilyen problémás. Ő azért, mert kapcsolatfüggő és emellé félénk és gátlásos, tehát azt egy egyszeri csodának élte meg, hogy velem össze tudott jönni, mert akkor én kezdeményeztem nála. Találkoztunk közös ismerősök által és elmondta, ha én nem írok rá pár nap múlva, ő soha nem írt volna.
Na ő olyanokat csinált, hogy el sem engedett a szakítás helyszínéről, öngyilkossággal fenyegetőzött. Az, hogy sírt, enyhe kifejezés, kisbabák nem sírnak így, mint ő 21 éves férfi létére. Nyilván sokan sírnak szakításnál, de nem úgy, hogy üvölt is közben, mintha a szívét vágnák épp ki. Szüleimnek kellett hazavinniük kocsival. Aztán próbálkozott ilyenekkel, hogy legyünk barátok, majd tök bunkó lett velem, majd közli, hogy ja amúgy pont meg akartam kérni a kezed, nézd itt a gyűrű (és küldött egy linket), aztán olyanokat terjesztett rólam, hogy én fenyegetem őt meg a családját, hogy megölöm, és hogy alkoholista vagyok (18 évesen).
Szerencsére ő olyan egy hónap után belátta hogy nem kéne már keresnie, mondjuk a családja zaklatott egy ideig. A többi ember normális volt, csak elsőre választottam ilyen idiótát :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!