Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szakítani akarok egy komoly kapcsolatban?
Röviden arról van szó, hogy 2,5 éve együtt vagyok a barátnőmmel és én a szó szoros értelmében mindent megadtam neki, amit csak lehetett, és ő is nagyon sokat változott és tett értem. Mindezt viszont én nem érzem még arányban sem azzal, amit én adtam (idő, energia, pénz), nekem egyszerűen ennyi nem elég.
Fontos tudni, hogy itt olyan dolgokról, kérésekről van szó, mint kisebb kérések, szívességek.
Nem vagyok féltékeny típus, messze sem önzés vagy beteges birtoklási vágyról van itt szó.
Viszont a sok kis teljesítetlen kérésem, ami talán lustaságból talán éretlenség miatt marad el nekem fájó pont azzal szemben, amit én tettem neki.
Azt, hogy szakítani akarok vele azt eldöntöttem és az ünnepek után meg is teszem.
A fejtörést az okozza, hogy a barátnőm anyja (akivel különben beszélő viszonyban vagyok) külföldön él és dolgozik. Számít rám, hogy a lányának gondját viselem.
A kapcsolatunkat úgy látja, hogy pár éven belül el akarom venni a lányát és ezt pár hónappal ezelőttig komolyan is terveztem.
A kérdésem az, hogy beszéljek-e előbb az anyjával és neki mondjam meg előbb, hogy döntöttem vagy a barátnőm legyen az első?
23/F 23/L
válasza:
válasza: válasza:A barátnőddel beszéld meg, ne az anyjával a háta mögött, mert ez durva sértés lenne (kb. azt jelentené, hogy gyereknek nézed a csajt).
Ha már eldöntötted, hogy szakítasz vele, akkor most költözzetek külön, ha a csaj nálad lakik és nincs hova mennie, akkor minimum külön szobába, ágyba (kis időt hagyva neki), bevezetve azzal, hogy neked gondolkodási idő kell.
Szemét, férfihez méltatlan jellemtelen dolog lenne, ha most a csaj sütne, főzne, kedveskedne végig az ünnepekben, január első napjaiban meg csak úgy kiraknád.
válasza: válasza:Az anyja nagyon számít rám, ha először vele beszélnék nem érné meglepetésként az, hogy a lánya felhívja és fel tudd rá készülni ha már egyszer nem lehet ott lenni vele.
Az ünnepek alatt semmikép nem akarok szakítani, nem lenne hozzá gyomrom, halogatni sem akarom, január második felében fogom megmondani neki a dolgot, legkésőbb február eleje.
válasza:Persze, hogy beszéltem vele.
Nem szokásom " puffogni " higgadtnal tartom magam, többször hívtam fel figyelmét a problémára és nem vezetett eredményre .
A hölgyemény az egyik lakásomban él, természetesen nem fogom elküldeni.
Az anyukájának meg azért akarom elmondani, mert jelen helyzetben elég ha csak az egyik esik kétségbe és így talán erőt tud lehelni a lányába.
válasza:Szerintem az anyának ehhez semmi köze. Szép dolog, hogy számít rád (nyilván megadsz mindent a lányának, hiszen lakásaIDról beszélsz, nincs az az anyós, aki ennek nem örülne ha baromi jómódú vejt fogna ki a lánya :D ), de számon nem kérhet rajtad semmit. Nem érzed magad jól a lányával, nem vagy boldog, és szakítani akarsz, ez egyedül a te dolgod.
Biztos beszélni fog majd veled, miután a lánya elmesélte mi történt, de ne hagyd magad: ne legyen lelkiismerertfurdalásod, és azt meg végképp ne hagyd, hogy számon kérjen rajtad akármit is. Semmivel sem tartozol sem neki, sem a lánynak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!