Hogyan tovább? Szerintetek megéri?

14 hónapig voltunk együtt a barátommal. Igazából igen sok tekintetben el volt már cs*szve a kapcsolatunk az elejétől fogva. Gyász miatt voltunk egymásnak a fajta "tiltott" gyümölcs, illetve távkapcsolatban kellett élnünk 8 hónapig. Hiába találkoztunk 1-2 hetente több napra, lelkileg megterhelő volt.

Az utóbbi időben, mikor már végleg itthon volt, sokkal jobban érződött rajta, hogy kisajátít. Nagyon szererethiányos, makacs, hisztis pasi, de oddadó, és szeretett, csak azt nem tudta valamiért elfogadni, hogy én is szeretem, és magához láncolt, sosem volt neki semmi sem elég. Én szabadlelkű vagyok, és ezt a strapát pont 14 hónapig bírtam.

Az elmúlt pár hónapban sok veszekedésünk volt. Többször szakítottunk fél órákra, aztán egymáshoz bújtunk... Igazi lexikonbeli se veled-se nélküled kapcsolat volt.

Megbeszéltük a szünetet- nehezen ment bele. Nem akartunk másokkal kezdeni, ez alap volt, viszont én erőt vettem magamon, és elmondtam neki, hogy bizony nekem ki kell próbáljam lánnyal.

Szakított velem, és letiltott, pedig az egyetlen kérésem az volt, hogy ha bármi lesz, ezt ne tegye.

Ez egy hete volt. Ma felhívtam. Beszéltünk, és közömbös volt. Én még mindig érzek iránta valamit, és bár tudom, hogy ebből sosem lesz jó kapcsolat ( főleg azok után, hogy azt mondta mindenkinek, hogy én tiltottam le, meg olyan nyitott kapcsolatot akartam, ahol nekem lehet, neki meg nem ) azért én még mindig jóban akarok vele lenni.

Szerintetek megéri? Vagy ezek után nem tudunk majd barátok lenni? Én nem akarom elveszíteni őt...

18/L 20/F

Lány vagyok, én írtam ki a kérdést.