A nőknek fájdalmasabb a szakitás, mint a férfiaknak?

Ennek semmi köze a nemhez!

Van aki jobban viseli a szakítást, és van aki kevésbé.

Annak fájdalmasabb,aki komolyan gondolta a kapcsolatot, nem röpke kalandot akart, beleadott mindedent, és ennek a másik egy vonással véget vet... Persze hogy fájdalmas, hisz ki lett használva és az idejét rabolták...

És igen, jellemzően a nőkkel történik ez. A férfiak szinte ugranak bele minden lehetséges kapcsolatba, hogy tart ameddig tart, csak legyen kit ....-ni. Míg a nők sokszor csak és kizárólag azzal jönnek össze, aki szimpatikus nekik annyira, hogy leéljék vele az egész életet, és náluk a szakítás csakis akkor jöhet szóba mégis, ha annyira de annyira nem tudnak egy fedél alatt együtt élni.

Fene se tudja. Volt olyan szakításom, ami 1-2 hétig viselt csak meg, aztán már szinte eszembe sem jutott a pasi, aztán volt, ami miatt jó sokat szenvedtem. Attól is függ, hogy ki szakít és hogyan, mert a szenvedősnél engem dobtak ki kb. indok nélkül.

De pasitól is hallottam már, hogy évekig szenvedett az első szakítástól, mert a csaj elhagyta másért, és öngyilkos is akart lenni. Na eddig még én nem jutottam el, és őszintén szólva szerintem nem is fogok. Meg kell békélni vele, hogy az érzések nem mindig olyan kölcsönösek, de attól még jöhet olyan, akivel azok lesznek.

igen, annak fáj jobban, aki

jobban szeret

akit elhagytak

akinek kevesebb a dolga/barátja a szerelmén kívül. aki nem tud más dolgokat élvezni, és a kapcsolatra tett fel mindent.

Nem, csak a nők alapvetően jobban kimutatják az érzelmeiket, nem élik meg cikinek, ha épp szenvednek kicsit a barátnőjüknek, meg átsírják magukat a válltömésen. A nők sok esetben keresik a közösség (a többi nő) támogatását.

A férfiak inkább elnyomják ezt, nem érzik férfiasnak, ha bevallják, hogy szenvednek mint a kutya, sok esetben a legjobb barátjuknak se merik bevallani. Arra főleg nincs példa, hogy utólag beismerjék, hogy ezt jól elb..ták, és megbánták. Inkább maradnak a látszatnál, hogy őket aztán nem olyan fából faragták, majd jön másik...

És csendben szenvednek, otthon, egyedül, és titokban.

De ez nem jelenti azt, hogy nem fáj.

Másrészt meg egyénenként is van, hogy egyszer gyorsan túlteszi magát a szakításon, máskor meg sokáig nem képes kiheverni.

Kapcsolattól függ. Az első kapcsolatomnál a barátomnak volt fájdalmasabb, a második kapcsolatomnál nekem.

A helyzettől függ, nem a nemtől.

Max a férfiak nem járnak össze a haverokkal bőgni, mint a lányok, ezért annyira nem látványos, hogy fáj nekik.