Hogyan oldjam ezt meg?

Együtt vagyok egy sráccal, papíron minden tökéletes. Megértő, segítőkész, és a legőszintébb ember akit ismerek! Amikor összejöttünk, nem álltam készen komoly kapcsolatra, mert eddig egyik kapcsolatból estem mindig a másikba, és szünetet szerettem volna tartani, de ezzel a sráccal már évekkel korábbról ismertük egymást, és valahogy így alakult. Bármennyire is tudom ésszel, hogy ritka az ilyen srác, nem tudtam teljesen beleszeretni, mégis együtt vagyunk már majdnem két éve. Próbáltam, hogy működjön, de a fejemben még mindig ott kattog az, hogy szünetet akarok a kapcsolataimban, mert érzem, hogy nem élem meg a nagy érzelmeket. Most az előtt állok, hogy külföldre költözzek, és szakítani szerettem volna vele, mielőtt kimegyek, hogy tiszta lappal induljak. Ő meg azt mondogatja, hogy megvár, egyik dolog nem zárja ki a másikat, stb. Én tudom magamról, ha nagy váltás történik az életemben, akkor változik minden, és pl. szinte biztos vagyok benne, hogy egy új környezetben elkezdenék pasizgatni, flörtölgetni, stb. Egyszerűen van bennem egy ilyen, főleg, mert nem tudtam őfelé elköteleződni teljesen. Ezt próbáltam mondani neki is az elejétől, többször, hogy nem állok készen, hogy értse meg, és hogy nem akarok neki fájdalmat okozni, de nem tudok szerelmes lenni belé. Azt mondta akkor, hogy elfogadja, de most meg azt mondja, hogy biztos benne, hogy nekem is annyira fontos ő, mint én neki, és próbáljuk meg. Nagyra becsülöm őt és értékesnek tartom, rengeteget segített a szorongásos problémáimon, és én is sokmindenben segítettem neki, de nem tudok csak ezért együtt lenni vele. Úgy érzem, függök tőle, néha úgy érzem, ő az én kábítószerem :) Nem szeretném elveszíteni, mint barátot, mint olyan embert, akivel fontosak vagyunk egymásnak, de nem tudom, ezek után ez még lehetséges-e, vagy mindenképp le kell zárni ezt végleg :( És semmiképp nem akarok fájdalmat okozni neki.