A gyász 5 szakasza minden esetben így van? Többi lent.

#2

Most a magyar modell jobb? Mikor nem beszének senkivel róla, aztán csak szaporoik a körülöttük a sok-sok piásüveg, nők esetében a sok-sok nyugtató és altatósdoboz?

Aztán mennek a halott után jó gyorsan...

*szaporodik körülöttük

Kérdező: a szakítás nem gyász. A gyász sokkal rosszabb, sokkal jobban fogsz szenvedni tőle. Szerelem jöhet új, de egy szeretett halott rokont nem fog pótolni semmi.

Igen, ahogy az előző is írja: a szakításnak nincs köze a gyászhoz, még ha vannak akik eként emlegetik, akkor sem.

Egy kapcsolat lehet pár hetes/hónapos/éves, együtt élős, kevésbé kötődős. A gyász egyértelműen a hozzánk közelálló halálát jelenti.Bár hozzáteszem: azt is szinte mindenki másképp" éli meg és dolgozza fel.

Kérdésedre a válasz pontosan:

[link]

aki igazán pro, az az elfogadással kezdi.

persze érezhetek dühöt vagy ürességet vagy akármi, de azok hamar elillannak, mert úgysem lesznek hasznomra, csak az elfogadás.

A gyász szakításnál és családtag elvesztésénél is ugyanaz. Az, hogy jön az egyik esetben másik (azaz pótolható), annak semmi köze már a gyászhoz.

Az, hogy ki mennyi idő alatt lép túl az függ attól, hogy hogyan volt bent az adott kapcsolatban. Ha összefonódó kapcsolat volt, akkor nehezebb kilépni belőle hisz sok-sok szálon kötődsz a másikhoz amit szépen lassan tudsz csak felülírni. Ha inkább szimbiózis volt a kapcsolatban akkor könnyebb, hisz olyankor megtartod a saját személyiségjegyeid, így kevesebb szálon kötődsz.

Ha sok idő feldolgozni a kapcsolatot (általánosan) akkor valószínűleg magáról a kapcsolatokról van torz képed. Nem feltétlen rossz ez, max akkor ha téged zavar...

Amúgy volt egy közel 5 éves kapcsolatom, vége lett 5 éve, azóta volt már más hosszú kapcsolatom is (élettársi ráadásul) és pl. megbocsájtani még most sem bocsájtottam meg annak a réginek. Szerintem ezek az érzések keveredni szoktak, ezért is hívják a szakítást érzelmi hullámvasútnak, de ha messziről nézed, akkor 7-8 hónap távlatából felfedezheted a szakaszokat. Én máshogy szoktam ezt leírni:

0-7 nap : intenzív állapot, szinte bipoláris leszel ahol szépen váltod akár mind az öt szakaszt. Szorongás, depresszió, pánik, pánikrohamok, (izom)gyengeség, étvágytalanság, hányinger, hasmenés, hányás vagy akár enyhe hallucinációk.

7-30 nap : étvágytalanság, hányinger megszűnik de a szorongás, depresszió, pánikrohamok maradnak. Pánikszerű (irreális) megoldások keresése, ilyen lehet pl. a könyörgés, különféle énidegen gondolatok, agresszió, új párkapcsolat keresése, szexuális kalandok, alkohol, drogok... stb. Az érzelmi hullámvasút itt is megvan, sőt... Szerintem amúgy ez a legnehezebb időszaka a szakításnak!

1 hónap - 3 hónap : szorongás jelentősen csökken, depressziós epizódok rövidülnek és megjelennek különféle motivációk amik az új személyiségjegyeket kezdik el beépíteni (új dolgokba vágás, konditerem, autóvásárlás, jogosítvány..stb). Pánikszerű megoldások keresése is csökken és itt kezd el az ember elgondolkodni azon, hogy miért lett vége.

3 hónap környékén rájössz, hogy miben voltál hibás. Ez kikerülhetetlen, még ha te szakítottál, akkor is. Sokan itt jönnek rá, hogy hatalmas hibát követtek el és itt próbálják rendbe hozni az eldobott kapcsolatukat.

3 hónap - 6 hónap : szorongás szinte teljesen megszűnik. A depresszív hangulatot elkezdi felváltani az új szituáció élvezése. Új személyiségjegyek beépülnek, az élet részévé válnak. Motiváltak leszünk.

6 hónap környékén már készen állsz az ismerkedésre. Egyénenként változhatnak ugye ezek a dátumok, de nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy egy új partnerben az új partnert akard megismerni és ne az exhez hasonlítsad (ideálkép leépül és felváltja egy kevésbé szigorú elképzelés)

6 hónap - 24 hónap : végleges lezárás, de ez alatt már bőven képes vagy új kapcsolatra.

Szerintem nem lehet semmiféle sablont, szabályt felállítani.

Másképp gyászolnak el egy kapcsolatot a nők és máshogy a férfiak, emellett egyénenként is eltérő. Továbbá a lezárandó kapcsolattól is.

Gyászoltam már kapcsolatot 3 hónap alatt, 2 hét alatt, az utóbbit 1,5 év után sem tudtam.

8-as:"A gyász szakításnál és családtag elvesztésénél is ugyanaz."

Nem akarom elterelni a beszélgetés menetét, de vélhetőleg Te - szerencsédre- nem temettél még el egy családtagot sem. De beszéljünk akár párról/társról. Nekem ne mondja senki azt,hogy ugyanaz az érzés/helyzet ha valaki eltemeti a párját mintha egy megcsalás, vagy alapos vita után egyszerűen szakít Vele. Ha valakivel szakítasz még élhet Benned a remény,hogy visszakapod,van esélyed, reményed, ha eltemeted akkor ez a kör bezárult...:(

Mindkét helyzetet éltem már át, tapasztalatból beszélek.