Rondán elbánt velem, szakítottam. Mikor múlik el az az érzés, hogy olyan szívesen írnék neki és miért emlékezem rá mégis úgy, mint egy aranyos emberre, aki hiányzik?

Szerintem természetes ez az érzés. Még vívódsz magadban, tudod,hogy jól döntöttél, de az évek összekötöttek, és bizonyára voltak jó történések is, amire szívesen emlékszel.

Már a 6 együtt töltött év, és az első komoly kapcsolat is az, ami maradandó nyomot hagy minden ember életében, és nehéz elfogadni azt,hogy egyszer csak hirtelen nem beszéltek, nem hallasz Róla.

Jó lenne talán az átmenet,és ha nem is barátsággá alakulna a kapcsolat, de beszélőviszonyban maradnátok.

Ha ez nem lehetséges nem tudsz mást tenni, és hidd el, idővel változik majd a helyzet, ahogy haladnak a napok, új ismeretségek, esetleg új kapcsolat alakul, majd feledésbe merül a régi.

Most még ez természetes....

Nem egyedi eset vagy, többen tudnánk hasonlóról beszámolni, né is voltam ilyen helyzetben.Nem volt szoros kapcsolat köztünk, nem töltöttünk ennyi időt együtt, mégis maradandó nyomot hagyott bennem. És 1 év után írtam Rá mi van Vele. Nem kellett volna, el kell tudni engedni.