Hogy sikerült tùlélni egy olyan szakítást amibe bele döglik az ember?

Epp minap meseltem a kislanyomnak akinek az osztalytarsa ongyilkos akar lenni (allitasa szerint) h ha nagyon melyen vagy es ugy erzed nincs kiut, az olyan mintha neznel egy filmet amiben epp egy rossz, nyomaszto jelenet van es felallsz a moziban, kimesz. Soha nem fogod megtudni mi a vege a filmnek, pedig a legtobb filmnek happy end.

Ezeket az idoszakokat at kell veszelni, aztan menni tovabb. Legalabb 2 fiu volt az eletemben ahol a padlon fetrengtem sirva, napokig nem ettem, joindulatu csomot novesztettem a mellemben a fajdalomtol es ugy ereztem soha nem felejtem el oket, soha nem fogok mast szeretni, raadasul az egyiknek meg szultem ket gyereket is es elhagyott a galad mikozben a gyermeket vartam. Szoval jottek pofonok rendesen. Aztan eltelt par ev, az egyik mar sehol nincs, a masik neha felbukkan lathatas miatt, en pedig ujra ferjhez mentem es evek ota boldog vagyok:) Es ez mind nem tortent volna meg ha a padlon maradok.

Szoval ahogy a #3as is leirta rengeteg trukk van, felul kell irni uj emlekekkel es nem nezni hatra, nem csekkolgatni fbon, nem irni neki, nem baratkozni vele, nyalogasd a sebeidet aztan razd meg magad. Jonnek meg neked is szep elmenyek, ha hagyod!