A két opció közül, melyiket látjátok a valószínűbbnek?

Tavaly októberben érkezett egy lány az akkori munkahelyemre, és már az első pillanatban elementáris szimpátiát éreztem, de nem tulajdonítottam ennek nagyobb jelentőséget. Azonban ahogyan telt az idő, egyre gyakrabban beszélgettünk szünetekben.

Érdemes tudni rólam, hogy alapvetően érzékeny természetű ember vagyok, de tekintve, hogy a külvilágnak ezt nem nagyon mutatom azt lehet gondolni rólam, hogy egy flegma, nemtörődöm alak vagyok. Volt pár ember, akit ez irritált, de ezt mindig burkoltan nyilvánították ki. És ez lány más volt, mert bár vele is voltak csipkelődéseink, úgy éreztem, hogy ő látja, hogy milyen vagyok valójában.

Gyakran odajött hozzám, nagyon sokat viccelődtünk, mesélt magáról és megosztotta velem komolyabb gondjait is, én elkezdtem azon gondolkodni, hogy mi segíthetne neki, viszont amikor én ezeket később felhoztam, akkor mindig elkezdett hárítani. A fő gond az volt, hogy mindig magában tartotta azokat a dolgokat, amik stresszt helyeztek rá, hogy elnyomja a nehéz érzéseit, mondtam neki, hogyha ezen változtatna, akkor nem lenne ennyire rossz állapotban idegileg. Amikor ezt mondtam neki, akkor elutasítóan reagált.

Februárban feltűnt egy újabb lány a színen, akivel szintén jóban voltam. Ő tipikusan az a lány, akinek olyan a kisugárzása, hogy valamiért a többi nőt frusztrálja a jelenléte, amiben nagy szerepet játszik az, hogy nagyon jó és határozott megjelenésű. Ezzel a lánnyal is jelentős volt köztünk a kommunikáció, később egyébként elmondta nekem, hogy vonzódik hozzám, ekkor megmondtam, hogy én viszont nem érzek így. Utána kiderült, hogy féltékeny az első lányra,és zavarja,h vele többet beszélgetek.

Az első lány távolságtartóbb lett velem,amikor a másik lány felbukkant,de továbbra is kereste a társaságomat, és amikor kifejeztem neki, hogy örülök, hogy őszintén tudunk beszélgetni, és hogy szimpatikus vagyok neki, akkor ő védekezésszerűen megkérdezte, hogy „Miből gondolod, hogy szimpatikus vagy?”. Többször is írtam neki segítő szándékkal, de mindig több nap is eltelt, mire válaszolt.

Március környékén tudatosult bennem, hogy beleszeretettem. Ezután a felismerés után nem változott sokat a viszonyunk, ugyanúgy megmaradt köztünk a kommunikáció. És egyszer mondott egy olyat, hogy „Nem tudom, hogy áldás vagy átok, hogy megismertelek”. Ezen felbuzdulva pár nappal később elhívtam, hogy igyunk meg valamit, hogy derüljön ki, hogy ezt pontosan hogy értette. Erre az volt a válasz, hogy „Nekem még a barátaimmal sincs időm találkozni”. Én mondtam, hogy nem kell ennek azonnal megtörténnie, hogy szóljon, amikor ráér. Nekem ebből az jött le, hogy nem érdeklem, de aznap ugyanúgy odajött hozzám megint, mint máskor. És a további beszélgetéseinkből még inkább kiderült számomra, hogy nagyon nem érzi jól magát jelenleg semmilyen szempontból.

Eközben kezdett bennem érni a gondolat, hogy talán az lenne a legjobb, hogyha otthagynám a munkahelyet, részben miatta. És úgy döntöttem, hogy még utoljára megkísérelem őt elhívni vacsorázni és le is írtam neki, hogy nagyon megkedveltem, és hogy szeretném jobban megismerni, és azt is, hogy nem fogom ezt tovább erőltetni. Erre ő azt válaszolta, hogy sajnos vissza kell utasítania, de nem indokolta meg. Én ezt tudomásul vettem, júniusban eljöttem a munkahelyről, azóta pedig nem találkoztunk. Nyáron még belájkolta egy képemet a facebook-on, de ezen kívül semmilyen kommunikáció nem zajlott le köztünk.

Én azóta sem tudom elfelejteni. Leginkább azért nem, mert még mindig ott van a dilemma, hogy vajon azért utasított el, mert nem érez irántam semmit, vagy azért, mert fél az intimitástól (vagy valami egyéb okból kifolyólag), mert a beszélgetéseinkből abszolút úgy jött le, hogy nem vagyok közömbös számára. Valószínűbb, hogy az előbbi, de mégsem hagy nyugodni ez az egész, mert ő ezt nekem sosem mondta ki konkrétan.

Én tiszteletben tartom ezt a döntését, és ezért nem fogok már írni neki.

Viszont úgy éreztem, hogy fel kell tennem ezt a kérdést, hogy lássam, hogy ti mit gondoltok, hátha tud valaki valami egyértelműbbet mondani, hogy magamban is le tudjam ezt zárni.

Köszönöm!