Végső soron nincs értelme a szerelemnek?

Kérdező, biztosan borzasztóan rossz az, ahogyan most érzel, de fogsz te találni mást, és nem, a második, a harmadik, stb. sosem lesz egy olcsó másolat. Sőt, ha tanulsz az elsőből, tanulsz magadról, a következők sokkal jobbak lehetnek. Mert érettebb leszel, mert jobban ismered önmagadat és az igényeidet, jobban tudod, mit kell tenned egy párkapcsolatban.

És igen, az a lángoló szerelem elmúlik, mert csak kémia, de nem feltétlenül kell szimpla szeretetté alakulnia. Én csak úgy mondanám, hogy az elején lángok, amik között nem lehet egy életet leélni, de megmarad egy izzó parázs, amit újra és újra lángra lehet lobbantani.

Ez a harmadik párkapcsolatom, annyira szeretem a páromat, mint az első kettőt együtt sem. Pedig őket is szerettem, elhiheted. És nem ocsmány másolat, hanem egy másik ember, aki más, mint az előző kettő, nem is kerestem benne az exeimet.

Ha elmúlik a fájdalom és feldolgoztad ezt a szakítást, te is másképpen fogod látni a dolgot. :)

Egy bizonyos értelemben állatok vagyunk, hiszen állatias őseink vannak.

Az mély ösztöneink, mint a félelem, a nemi vágy, az éhség, a bosszú vágy, ezek mind az állatvilágból maradtak ránk.

Az embernek annyi előnye van, hogy van ezeken kívül egy felettes éne, egy tudatos éne. Ez néha konfliktusba is kerül az ösztönökkel.

Ha nem ismered magad, a saját ösztön világod, akkor soha nem tudsz igazán jó döntéseket hozni.