Szívügyek terén, az alábbi 2 közül melyik szituációt, melyik érzést éltétek már át? Ha a leírtakhoz képest kis eltéréssel átéltétek, az ugyanúgy számít.

1.

Amikor van egy ember, aki idegen is, meg nem is, ismerősök vagytok, beszéltek, de nem vagytok közeli viszonyban, és te beleszeretsz. Plátói érzelmek, amikből sosem lesz több, és visszatekintve már nem is bánod, tudod, hogy rossz párkapcsolat lett volna. De attól még azok az érzelmek, bár plátóiak voltak, ugyanúgy tiszták és őszinték voltak, és erősek, és mindig csak a legjobbat kívántad neki.

2.

Amikor van egy szerelmed, akivel kapcsolatban vagytok, hónapok, évek óta, de aztán részedről kihúny a tűz. Ez nem a te hibád, nem is feltétlen az övé, csak ennyi volt ebben a kapcsolatban. És aztán elhagyod, nem csalod meg, ő se csalt meg soha, nem is voltak csúnya veszekedéseitek, de egyszerűen már nem szereted többé. Nem is utálod, de már nem akarsz vele lenni. És ő összetörik, mikor elhagyod, de mit tehetnél? Neki is rosszabb, ha úgy vagy vele, hogy nem szereted. Visszatekintve pedig tudod, hogy a legjobb döntés volt elhagyni, amit sosem bántál meg, se akkor, mikor szingli voltál, pláne nem most, mikor már boldog vagy valaki mással.