Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A második eset is szerelem?
1. Szinte első pillantásra belém csapott a villám. Megláttam őt, remegett kezem-lábam, hangom. Hülyeségeket beszéltem. Ha írt, majdnem kiugrott a szívem a helyéről. 3 évbe telt kiverni a fejemből. Iszonyatos magasságok és mélységek. Mágneses vonzalom. Elkezdtem miatta sminkelni.
Majdnem belehaltam, évekig voltam depressziós. Vele álmodtam, de csak ritkán, akkor is inkább szimbólikus álom volt. (Pl. belém vágott egy kést hátulról, miközben átölelt, stb...) 24 órából 18-at biztos rá gondoltam.
Amikor megcsókolt, felrobbant a világ. Megfagytam a közelében, de amikor átölelt, akkor azt éreztem, hogy évek óta csak ebben a néhány pillanatban vagyok a helyemen. Szexuálisan úgy fel tudott csigázni, hogy a falat kapartam utána, egekben volt a libidóm.
2. Első ránézésre megállapítottam, hogy helyes, magas, amit imádok, de nem mozgat meg bennem semmit. Azért elrohantam fogkőleszedésre, amikor az ismerősi körébe kerültem. És elkezdtem hajpakolásokat felrakni.
24 órából mondjuk 1 órát gondoltam rá összesen. Később egyre többet.
Álmodtam vele. Álmomban megcsókolt. Nem robbant fel a világ, hanem hazaértem érzésem volt.
Szomorúvá tett, hogy fiatalabb és mivel ő a férfi, emiatt is esélytelennek éreztem, hogy legyen köztünk bármi.
Nincs mágneses vonzalom. Csak simán jó érzés a közelében lenni.
Egyáltalán nem csigázza fel a libidómat, mintha szexuálisan nem hatna rám, pedig ez lehetetlen, annyira vonzó.
Végig azt gondoltam, hogy a 2-es nem szerelem. Nincsenek benne olyan magasságok és mélységek és olyan legyőzhetetlen vonzalom, mint az 1-es esetében, akivel szemben teljesen tehetetlen voltam. Viszont a 2-es közelében nagyon erős a hazaértem érzésem. Ja, és megtudtam, hogy elköltözik és nem látom többé és azóta nem vagyok képes összevakarni magam a padlóról. Olyan, mintha a lelkemet tépték volna ki. De miért nem érzem ugyanezt a testemben?
Mindkettő férfi nagyon vonzó, egyik sem vonzóbb a másiknál. Talán az 1-esnek erősebb a kisugárzása, az a típus, aki ha valahova belép, mindenki elhallgat és ránéz.
A 2-es is feltűnő, de valahogy jobban szeret háttérben maradni.
Már arra is gondoltam, hogy annyira kiégtem az 1-es miatt, hogy blokkolva vannak nálam a nagy érzések. Szexuálisan se tud felizgatni senki és semmi. Még az 1-es se tudna már, azt hiszem.
Ha választanom kéne most, hogy kire vágyok, gondolkodás nélkül a 2-est mondanám. Nem azért, mert ő elérhetőbb lenne. Plátói marad szerintem mindkettő, mert mindkettő elérhetetlen volt igazából és gyáva is vagyok lépni. Az 1-esnél léptem, de már nem tudnám újrakezdeni ugyanazokat a köröket.
A 2-es jobban hiányzik. Csak nem tűnök szerelmesnek, ezért nem értem, mi ez a nagy szomorúság bennem utána?
válasza:A masodikat valaszd.
Valamiert megis eszedbe jutott ez, annak ellenere hogy ismered az elsot.
válasza:Drágák vagytok, de nem azt kérdeztem, kit válasszak, mert esélyem sincs a 2-esnél se.:DDD
A kérdésem az, hogy a másodikba szerelmes lettem szerintetek?
Döntési helyzetben nem vagyok, bár a 2-es fejébe nem látok bele és mikor már meggyőzném magam, hogy esélyem sincs, elbizonytalanodok valami kedveskedése miatt, de többnyire levegőnek néz, szóval szerintem nincs esélyem.
válasza:Hát az 1-es az volt, ahol nem volt kérdés, hogy szerelmes vagyok.
De eljutottam vele is, hogy amikor 9 hónap után újra felvettük egymással a kapcsolatot Messengeren, már nem éreztem semmi földindulást. Csak teljes apátiát. És simán lehet, hogy ugyanez miatt az apátia miatt nem dobban nagyobbat a szívem, ha a 2-es ír. Én egyre biztosabb vagyok benne, hogy a 2-esnél is jönne a földindulás meg minden, ha át tudnánk lépni a köztünk levő falat. Viszont amíg az az áttörés nincs meg, addig ez valóban nincs akkora szerelem, mint az 1-esnél. Jelenleg azt gondolom, hogy max. 1 hónap és el tudom engedni, miután nem találkozunk többé. Az 1-est 3 év alatt tudtam úgy lezárni, hogy már legalább észreveszek mást. Próbáltam az 1-est korábban másokkal kiverni a fejemből, de csak rosszabb lett. A 2-es az első, aki önmagáért vonz és nem azért, hogy az 1-est elfelejtsem.
válasza:Feléig olvastam.
Nem a nagy mélységek és magasságok miatt szerelem a szerelem.
Ő szerintem bipoláris depressziós és magával vitt a hullámvasútra. Egyik nap kellettem, másik nap ugyanazzal a lendülettel dobott, utána megint kellettem...Hát benne volt ez is a mélységekben és magasságokban és ez valóban nem a szerelem része volt. De azért ha az ember szíve egy kicsit sem ver hevesebben az elején a másiktól, az szerintem nem szerelem.
Szerencsére a 2-essel soha nem voltam fent, szóval nagyot nem is zuhantam most, hogy nem látom többé.:) Nem mondom, hogy nem hiányzik, de ő legalább nem hülyített egy percig sem, így akkorát nem is csalódtam.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!