Meghülyültem vagy mi van? - mit gondoltok: 5 év után még lehet esélyem? - gondolom kell pár hónap, mire kimászok ebből az "mesevilágból".

Olvasom a hozzászólásokat és még egyet is értek velük - mert így neveltek - a társadalmi elvárás, hogy együtt maradjon a család, viszont bármi egyebet teszek - azaz elválok, vagy szeretőt tartok - az mélyen elítélendő. A lényeg, hogy a világ számára boldog családnak látszódjunk és építsünk jó magas kerítést, hogy a "szennyes" véletlenül se látszódjon.

Számomra nagyon hasznos volt ez a kis "eszmecsere", nektek köszönhetően külső szemlélő szemével is láthattam a helyzetemet.

Már le akartam zárni ezt a kérdés, de a #16 és #17-re reagálnék.

Pont nem az a pasi vagyok, aki egy futó kalandért könnyedén kilép egy kapcsolatból. A jelenlegi kapcsolatomban elértünk arra a szintre, hogy bármit is teszek nem elég jó. Most kezdjek panaszkodni? - biztos ezer hibám van nekem is. Az egyik, hogy "bagoly" vagyok - éjfél után fekszem, de reggel 7 előtt nem kelek (ő este 9-kor lefekszik, de hajnali 5-kor már fent van - szerinte ez a normális), emiatt 3 éve én a kanapén alszom. (Ezért érek rá most ide írogatni.) 2 éve nem volt szex - már nem is próbálkozok, mert oda jutottunk, hogy listát írtam a kifogásokból, amikkel el lettem utasítva (erre ő felkapta a vizet - nem csodálkozom, ez volt a célom, de ahelyett, hogy magába nézett volna, máig én vagyok a hibás, hogy az ő problémáit nem veszem komolyan).

Tovább sorolhatom:

- Viszek egy csokor virágot -> "virág a szárán szép...különben is miért költöttél ennyit"

- Meglepem egy arany gyűrűvel, amiben volt egy brill + 8 cirkónia kő - "miért nem brill kő az összes" (- nem vagyok én "gázszerelő" :D)

- A kívánságára egy erdei panzióba mentünk nyaralni - nem meglepi volt, vártam az ötletét, hogy hová menjünk, de mivel nem ért rá vele foglalkozni - legalább is ezt mondta, én kerestem 3 helyet, amiből az egyikre rábökött. Odaúton közölte, ő meg sem nézte hová megyünk - hozott egy jó könyvet és olvasni fog. Itt nálam elszakadt valami (abba reménykedtem, hogy az erdő csendjében elvonulva, az otthoni problémákat hátrahagyva megbeszéljük a dolgainkat, de nem így alakult).

...és ezek után jelöltem be az FB-n a nőt, aki 5 év után ismét "levarázsolt". Időközben ő további fotókat osztott meg magáról az új párja társaságában, így jobbnak látom, ha nem próbálkoznom nála, mert nem valószínű, hogy jól jönnék ki ebből. Jelenleg egy kellemes emlék és nem egy csalódás...

Most leszek ízekre szedve :) - egyedülálló hölgyek 38-48 között - valószínűleg pár hónap és elérhető lesz egy pasi - szerintem - elfogadható paraméterekkel...bár egy szemét alak, aki elhagyta a családját a saját boldogságát keresve. A lényeg, hogy ne vegyetek komolyan...az élet úgy szép, hogy kiterjesztjük karjainkat és sodródunk az árral nem pedig az árral szemben úszunk.