Szerintetek igazam van? Miért cselekszünk így? Lányok-fiúk, nők-férfiak, mit gondoltok? Mik a tapasztalataitok?

Egy hímnemű előtt a mai világban nagyon-nagyon hosszú és nehéz út áll, hogy hiteles férfivá és megbízható apává váljon. Mégis nagyon sok pasi el sem kezdi járni ezt az utat. Nagyon sokan vannak, akik már 15-18 évesen azt mutatják magukról, hogy ők igazi férfiak, akik egzisztenciát képesek teremteni. És jobbak másoknál. Van, aki pedig még 18-25 évesen is itt rinyál, hogy Ő nem kap(!) barátnőt. Pedig Ő jobb másoknál. Ő nem használja ki a nőt... Kapnak mindannyian hideget-meleget, de egy dolgot nem veszünk észre: hogy megrekedtek a kamaszkor elején. Képtelenek szembenézni azzal, ami van. Általában érzelmileg rendkívül fejletlenek ezek a pasik, mivel nem bíznak benne, hogy egy fejlett érzelmekkel rendelkező pasi meg bír állni a talpán a világban. Racionálisan persze a végletekig kell fejlődni, hiszen a pasinak okosnak kell lenni, merthogy Ő viszi haza a pénzt... Ésszel lehet pénzt keresni, mondják. De arra nem gondol senki, hogy miközben racionálisan nagyon fejlettek, a férges alma, az érzelmek megmérgezi és felzabálja a személyiség többi részét. És már 18 évesen egy zombi lesz belőle, aki álomvilágban él. Egy álomvilágban, amely körülötte forog. Lélekben ott van, ebben az érzelmileg fejletlen, gyermeki álomvilágban. Testben pedig egy nyugtalan, racionálisan fejlett világban bambul. Rendkívül kiszámítható, és könnyű az orránál fogva vezetni. Parancsszavakra ugrik a szeretetqrva, aki ebben az esetben pasi. Evés közben újságot olvas, a párjával beszélgetés közben mereng a világ dolgain... Nem a valóságban él. És mindent a racionalitásnak akar megfeleltetni, hiszen Ő abban jó. Az érzelem meg a nő asztala. Egy ilyen férfi szerintem képtelen részt venni a gyermeknevelésben.

Egy ideje már próbálok egy olyan útra lépni, amin ezt a viselkedést levetkőzhetem. Racionálisan már elég fejlett vagyok. Olyan munkabeosztásban dolgozom 19 évesen, amit mások egyetemi végzettséggel csinálnak. Ezért inkább az érzelmeim fejlesztésére fókuszálok. Szeretném elérni, hogy ha majd oda kerülök, hogy gyermeket vállaljak, akkor hiteles apa lehessek. Nem azért szeretnék családot, és gyereket, hogy legyen hova hazamennem, és hogy legyen ki szeressen. Nagyon fontos persze, hogy legyen valaki, aki megért. Barátok, család, szerelem. De nem szeretnék egy álomvilágban élni, hanem testben és lélekben is jelen akarok lenni a számomra fontos emberekkel töltött idő során. Át akarom érzeni a párom, a gyerekem bánatát és örömét, nem pedig csak ott lenni testben, és bambulni ki a fejemből. Persze fontosak az egyetemi tanulmányaim is. Nagyon sok dolog van, amit még el szeretnék érni az érzelmi fejlődésen kívül. De én úgy gondolom, hogy ezzel járok most a legjobb úton. De úgy gondolom, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek erre az útra kell lépni. Nem azért mondom, hogy rólam vegyetek példát. Hiszen én is még csak az elején járok. Hanem azért, mert nagyon sok helyen tapasztalom az életben, hogy szükség van változásra! Nem akarok igazi kisregényt írni, de ha valakit érdekel belinkelek néhány kérdést, aminél kifejtettem a gondolataim. Viszont van itt egy kérdés, amiből nagyon sok dolog kiderül. Például, hogy MI ZAJLIK EGY PASI FEJÉBEN: http://www.gyakorikerdesek.hu/szerelem-szex__randizas__41506..

19/F