Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Már 1 hónapja szakítottunk, de nem akar gyógyulni a seb. Mit tegyek?! (lehet hosszú lesz. )
Barátnőm lassan 1 hónapja szakított velem, arra hivatkozva, hogy ő már nem érzi a lángot és szerinte így nincs értelme folytatni és csak lehet rosszabb lesz, legalábbis neki.
Én nem hiszek neki! Fogalmam sincs mi történhetett akkor, de valamiért hirtelen lemondott rólam.
Amit sebeket begyógyított a lelkemen hogy megismertem és szerelmesek lettünk... ezzel talán nagyobb sebeket ejtett mint bármi más eddig.
Nem tagadom, első lány, akire azt mondhatom, hogy a SZERELMEM. Csak róla mondhatom el igazán, hogy szerelmes voltam (vagyok!). Vele történt meg az első igazi, az első igazán párkapcsolatnak nevezhető kapcsolat. Sülve-főve együtt voltunk amikor csak tudtunk (ezek sajnos általában hétvégék, sőt, szinte csak hétvégék).
Nagyon fáj, megbántott. Kimondhatatlan érzések keringenek bennem minden egyes nap. Felejteni nem tudok, az időm sem segít.
Szerintem nem őszinte velem és nem ez az ok, amiért ez történt, és azt kívánom bárcsak ne történt volna mindez, ne került volna ilyen helyzetbe a kapcsolat, lenne olyan mint ezelőtt.
Hiányzik a csókja, az ölelése, a nevetése, a haja, a szeme, a lelke, az illata... Csak őrlődök!
Hiába vagyok a barátaimmal, hiába megyünk el szórakozni, hiába mozizunk, hiába iszunk, hiába csinálunk bármit is.. nem megy. Próbáltak(-nak) egy másik lányt keríteni nekem, akinek állítólag nagyon tetszek, de... Nem tudom jól érezni magam. Csak Ő jár a fejemben. Más nem tehetek... csak elfogadom? Nem tudok beletörődni.
Segítséget kérek, nem leszólást ezért mert igazán szeretek valakit és nem vagyok többé az a jégember mint mielőtt találkoztam vele!
Nem akarok emlék maradni, nem akarom azt hogy Ő egy emlék legyen. Azt megtanultam az életben, hogy a klisés mondattal ellentétben (Ha szereted elengeded), hogy akit szeretsz SOHA nem engeded el... és én nem is akarom, de fogalmam sincs mi tévő legyek és hogy van-e esély a kapcsolatunk újra kovácsolására és a szerelem fellobbantására.
SENKI nem tudott ilyen érzelmeket kiváltani belőlem még az életemben. Pedig már vesztettem el örökre is embereket.. Próbálom azt, hogy egy életem van ezért éljek, de jelen pillanatban nem tudom elképzelni magam és az életem nélküle!
válasza:Ugyan ez történt velünk,velem is mint veletek. Egy kivétellel: én vagyok a lány...
Szintén 1 hónapja történt. Az egész sztori teljesen ugyan az,leszámítva azt a csekély részletet hogy nekünk a második karácsonyunk,szilveszterünk lett volna együtt.
Én is arra hivatkoztam mint a barátnőd,meg néhány sablon dumára,hogy most jöttem rá hogy túl fiatalon kötöttem le magam stb... De az igazság egészen más...
Az utolsó pár hónapunk nagyon nehéz volt,egyre ritkábban tudtunk találkozni,akkor is csak a viták mentek. Kezdtünk elhidegülni. Eközben a képbe jött egy harmadik fél...Jó ideje ismertem már. Rengeteg törődést kaptam tőle,ő is szerelmes volt belém. Úgy éreztem mindent megad nekem amit a barátom nem tud,mindig ott volt mellettem,bárhol,bármikor,nagy szükségekben is. Sokat segített nekem. Kezdtünk közel kerülni egymáshoz...Azt hittem,én hülye,hogy szeretem. Egy buliban megtörtént aminek nem szabadott volna...Csókolóztunk. Úgy éreztem nem tudom tovább türtőztetni magam(egy ringyó vagyok,én is jól tudom ,mielőtt még megkapnám valakitől).
Képtelen lettem volna elmondani a barátomnak. Ezerszer átgondoltam,milliószor,és úgy döntöttem nem tudhatja meg,viszont úgy fair,ha szakítok vele,ezek után nem szivathattam a fejét...Őt is szerettem,de úgy voltam vele ha egy másodikat is megtudtam mellette szeretni,akkor nem szerettem igazán.
Nem azért döntöttem úgy hogy nem mondom el hogy a magam dolgát könnyítsem,mindenki érdekét szem előtt tartva próbáltam jó döntést hozni. Sokan sérültek volna ebben...
Azóta,és még jó ideig álmatlanok az éjszakáim. Szenvedek,úgy mint még soha,de MEGÉRDEMLEM.
Örökké bánni fogom amit tettem. Most már tudom,hogy egy kis fellángolás miatt eldobtam életem szerelmét. Sosem bocsátom meg. Nem tudom hogy lehettem ekkora világ barma. Minden perc szenvedést megérdemlek... Örök seb marad bennem,ami még hosszú ideig vérezni fog. Nálam nem jött be ,,hogy ha megszeretsz egy másodikat őt válaszd,mert ha igazán szeretnéd az elsőt nem szerettél volna bele a másodikba"... Nálam máshogy történt. Most jöttem rá,hogy ő az igazi,és én elk*rtam(elnézést a megfogalmazásért)...
Nem azt akarom állítani,hogy a barátnőd is ezt vagy hasonlót cselekedett,de(!) megeshet(ami azt illeti én sem gondoltam volna soha magamról). 90% hogy a szakító duma hazugság volt,valamit a pamlag alá söpört vele.
válasza:Addig nem voltam az, nem is voltok okom se rá. De most kételkedni kezdtem, főleg ennek a történetnek a hatására.
Csak nem tudom miért csak ennyit érnék...
válasza:Nem a te értékeidet mutatná,hanem az övéit... Amit tettem az csak is engem jellemez,a barátomat(vagy is a volt barátomat...) semmi esetben sem! Nem ezt érdemelte volna,ezért is szakad meg a szívem! A legjobbat érdemli amit csak az élettől kaphat,és remélem billiószor jobbat kap majd nálam.
Te ismered,hogy ő milyen. Talán nem történt megcsalás,valami egészen másról van szó,vagy csak egyszerűen összezavarodott. Még rájöhetett,hogy hibát követett el,és szeret téged. Egy beszélgetést,egy próbát mindenképpen megérne a dolog. Legalább ti legyetek boldogok. Egy második esély mindenkinek jár.
Addig is vígasztaljon a tudat,ha tud,hogy nem vagy egyedül a fájdalmaddal.Ugyan ezt élem át,csak mellé még szörnyű bűntudat is gyötör. Minden éjjel vele álmodok,minden éjjel sírva ébredek.
Én is borzasztó féltékeny vagyok...Ez természetes.
,,Minden éjjel vele álmodok,minden éjjel sírva ébredek."
Pacsi te lány :)
Ejj, de fos igaz?
Már ha el tudok aludni, szinte 100%, hogy ő van az álmomban. Ha mégse ő, de az adott személlyel róla beszélünk és ilyesmik :(
HIÁNYZIK!
De ha elmúlt a szerelem, és ez a baj... De hát a szerelem elmúlik, a kezdeti izgalom is és aztán erős szeretet lesz. Ha szerelemre vágyik, akkor minden egyes embert akkor eldob 1-2-3-4 pár hónap után, ameddig csak tart a rózsaszín felhő? :(
Nekem amióta találkoztunk, tart. Lehet, ha nekem múlt volna el másképp gondolnám, de nem hinném, hogy mert nem tombol, hanem csak szépen ég eldobnám!
Szükségem van rá!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!