Honnan tudhatjuk, hogy ki az igazi? Van rá valami jelzés, amiről az ember felismeri? Vagy olyan ami miatt azt hiheti az ember, hogy még sem ő az? Hölgyen és férfiak válasza is érdekel.

Szerintem azt nem lehet tudni az elején. Mikor szerelmes az ember, úgysem látja meg a másik hibáit, bármilyen nyilvánvalók, sőt képes bedőlni hazugságoknak, felszínességnek, bárminek.

Hosszú évek kellenek, sok örömmel vagy küszködéssel, de szeretetben együtt eltöltött nap, és akkor majd fogod tudni, Ő-e az igazi, vagy sem.

Vannak olyan emberek, akik racionálisabb gondolkodásúak, nem azok a kimondottan szerelmes típusok. Velük annyira nem lehet romantikázni, viszont őket nem lehet az orruknál fogva vezetni már az elejétől sem, mert valószínűleg nem is szerelmesek, és több, mint valószínű, hogy később sem lesznek azok a párjukba. De ettől még persze ugyanúgy szerethetik, tisztelhetik.

Ha ilyen típus vagy, akkor könnyű a dolgod. Már az elején tisztán látod a másikat, és meg tudod ítélni, hogy neked való-e, összeilletek-e.

Ha netán olyan vagy, akinek fontos, hogy legyen szerelem is egy kapcsolatban, legalább az elején, akkor hiába tudod valakiről, hogy jól kijönnétek, jól meglennétek a szürke hétköznapokban, sosem fogod igazinak tekinteni, azzal a felkiáltással, hogy hiányzik a szikra, pedig lehet, hogy az lenne.

Ez nagyon érdekes kérdés, és örök kérdés is marad. Volt egy ember, akit nagyon szerettem, és nagyon szerettem volna, ha működik. De végig bizonytalanságban voltam - főleg, mert ő abban tartott.

Aztán már a 40-es éveim kapujában találkoztam valakivel, akivel kezdettől fogva retteneteseket vitatkoztunk, nem lebegtem rózsaszín ködben, és a szex sem vele volt a legjobb életemben.

Mégis tudtam, hogy vele akarok maradni, ő is, hogy velem, és 6 hónappal a megismerkedésünk után eljegyeztük egymást. Rá 3 hónapra pedig összeházasodtunk.

Nem tudom, milyen lesz, meddig tart, de az előtt sosem gondoltam volna, hogy lesz ilyen megérzés.