Átlag alatti külsejű nők és férfiak! Éreztétek már azt, hogy valaki igazán szerelmes belétek?

Nem.

Volt, akinek csak a l*k kellett. És akkor kicsit csillogott a szeme. De az nem szerelem volt. Akkor sem, ha egy évig tartott, akkor sem, ha csak egy éjszakát.

Volt, aki kapcsolatfüggő volt és csak barátnő kellett neki, de igazából bárki lehetett volna az illető, nem feltétlenül az én tulajdonságaim tetszettek meg neki.

Soha senki nem lépett oda hozzám vagy kezdeményezett őszintén (akinek csak l*k kell, az persze odajött, mert annyira benne volt már a kangörcs, de amúgy normális fiúk nem kezdeményeztek soha).

Ha mégis ettől eltérően tűnt kezdeményezőnek valaki, azt tréfának/fogadásnak/szánásnak véltem, és nem vettem komolyan. Valószínű igazam is volt, szóval ezek nem érdekesek.

Szóval szomorú (?), de szerelmes szerintem soha senki nem volt belém, és ezzel a jövőre nézve is előre meg békéltem.

23/N

Igen, egyszer szerelmes volt belém egy srác, azóta ő a barátom. :)

Amikor belém esett elkezdtem gondolkodni, hogy miért is vagyok én átlag alatti? Ha ő engem lát a legszebbnek, leggyönyörűbbnek akkor csak nem lehetek annyira rémes.

(Lényegében nem is voltam soha az, csak én hittem magamról.)

Azóta az önbizalmam is több lett.

Na meg igen, láttam a szemében azt a bizonyos csillogást. Még akkor is lehetett látni mikor csukva volt a szeme..:)

Kérdés, mi az, hogy átlag alatti. Én magam annak tartom,de más meg nem. Értelmes, normális srác egy kezdeményezett nálam eddig (persze kangörcsös taták, igénytelen csövesek, drogosok, bizalmaskodó bunkók igen - akik azzal kezdték, hogy jó a melled stb. -, de na... a legjobb komolyan egy szellemi fogyatékos srác volt a bagázsból)... ő azóta a vőlegényem. Idén májusban leszünk együtt 4 éve, és még mindig látom a szemében a csillogást.

Rajta kívül oviban bírt nagyon egy srác :P.