Szerintetek ez még változhat?

Nekem úgy tűnik, hogy a nevelésnek az eredménye ez, itt jön ki a hátránya. Vagy szerintem is az lehet, hogy az igazira vársz, és azért nem akarsz senkivel összejönni, meg nem tudom hogy mennyire vannak elvárásaid, és hogy vajon a legkisebb dolgok alapján is szelektálsz már rögtön.

Egyébként szerintem nincsen olyan hogy igazi, így nem érdemes rá olyan szinten várni, hogy mindenkit elutasítassz. Vagy sok hozzád hasonló lánynál jellemző, hogy mindenkit lepattintanak, mert a nagy ő-re várnak. Ezáltal kicsit ellenszenvesnek, beképzeltnek is tűnhetnek, még ha természetesen nem is azok ugye.

Hogy változhat e, ez rajtad múlik, szerintem hagyd magad kicsit jobban ellazulni, gondold végig a lehetőségeidet fiúknál, vagy nem tudom.

Mégis mit vársz? Felmentősereget 300 jóképű hatdiplomás pasas képében? Vagy mit? Mondd már!

"... én folyton elutasítom őket. Nem vágyom kapcsolatra. Minden jelentkezőt valamiért elutasítok. Pedig vannak igazán helyesek is közöttük..."

Azonnal a hibákra utazol, semmi kétség. Mégis mit vársz? Próbálok valami biztatót írni, de egyszerűen nem megy. Tálcán van kínálva a lehetőségek egész sorozata, te meg mindet kihajítod a kukába. Mit vársz? Mit akarsz? Pszichológushoz jársz vagy jártál, ezek szerint ő sem tudott segíteni. Szerinted én fogok tudni?

szerintem ez változhat

egyenlőre nagyon elfoglalt lehetsz a sok külön órával és hobbival, így szinte időd sincs, hogy kapcsolatot akarj

meg jelenleg fontosabb a továbbtanulásod

megértem, én is ilyen vagyok/voltam

én most leszek 20, az egyetem első évét fejeztem be nemrég és eddig kb semmi igényem se volt, hogy barátom legyen, lekötött minden más (pedig nekem közel sincs ennyi plusz magánóra és társai)

néha persze eszembe jutott, hogy itt lenne már az ideje vagy hogy nem is lenne rossz, de ennyi

mostanában viszont ez elkezdett változni és komolyabban foglalkoztatni, szóval megfogadtam, hogy igyekszem nyitottabb lenni és a tanulmányaim mellett arra is odafigyelni, hogy ismerkedjek kicsit

lehet nálad is hasonló a helyzet

szóval ha te úgy érzed, hogy számodra még nincs itt az ideje, akkor nem kell erőltetni mások véleménye miatt

és valószínűleg ők se piszkálni akarnak vele, csak furcsállják és azért tesznek rá megjegyzést

#4es vagyok, igazából nehezen lehetne szavakkal leírni a dolgot, értem én hogy mit mondasz, de csak azt tudom, hogy az ilyen neveltetésű lányok nagyon nehezen megközelíthetőek, meg egy olyan szemléletük van, ami nem biztos, hogy a legéletrevalóbb a világban. Itt pl arra gondolok, hogy nem biztos hogy a kizárólagos tanulás, meg a sok különóra jótékony, mert semmi szabadidőd nem marad így kikapcsolódásra, ami szerintem sokkal fontosabb.

Meg amiket írtál, nekem kicsit olyan sznobságnak tűnik ez (nem sértésből írom, csak annak tűnik nekem mint kívülállónak) Meg olyan mintha nem is a saját életed tudnád élni, hanem egyfajta agymosott, normák szerint élnél, ami alap elvárásnak hat.

És a párkapcsolati részen is hasonlóan téves ez az út, vagy az igazira várni, és elutasítani mindenkit.

Meg az a kérdés, hogy miért érzed úgy, hogy elutasítod még azokat is, akik helyesnek tartasz? (a traumán kívül)

Úgy érzed, nincsenek egy szinten veled, vagy az ő életstílusuk nem szimpatikus, vagy csak egyszerűen jobb egyedül lenni, vagy egyéb ok?

Rengeteg 18-19 körüli lányt látok, akinek nincs késztetése kapcsolatra - van aki így reagál, mint te, van aki belemegy minden hülyeségbe, mert "ideje van" - úgy érzik.

Az a régi trauma is befigyelhet.

Sőt még arra is gondolok, hogy egy ennyire túlzsúfolt életben megfelelni, az valóban nem a pasik felé tereli a gondolataidat.

Ne türelmetlenkedj, ne erőltesd a dolgot, és ne fogadj el olyat, aki kevés.