Nektek is az első szerelem örökké az igaz szerelem marad?

"ha összehoz minket a sors évek multán , akkor még megprobálnánk egymással. "

szerintem ez romantikus maszlag. ha annyira akarsz valakit, akkor nem azon jár az eszed, hogy eltöltesz néhány évet nélküle, aztán vissza az elejére.

Nekem nem.

A mostani szerelmem az igazi lelki társam, párom, barátom is egyben igy szerencsére a többi ha elmegy mellettem az utcán, nem vált ki semmit.

De nem irigyellek, ha nem a férjed az "igazi".

1.szerelem,kozos szuzesseg elvesztes,szakitottunk,de tudtuk h meg dolgunk lesz egymassal.

Osszesodort ujra az elet,en lettem a masodik felesege es az elso ket gyerekenek az anyja.Emiatt ugy tunik orokre kapcsolatban maradunk,de a szerelem elmult.Csak ez utan ismertem meg az erzest hogy milyen az,amikor olyannal elek akivel passzolunk is minden sikon,egyszerre.A szerelem keves ahhoz h ket ember egyutt legyen.

Nekem is van olyan ember a multamban akit ha meglatok,jon ez a tinilanyos pirulas,mert nagyon szep es szenvedelyes dolgokat eltunk egyutt at es jo visszaidezni,de az ember alapesetben ebbol hosszu tavon nem tud taplalkozni.

Hagyd az exed es koncentralj a ferjedre,ot valasztottad.

Kérdező, de akkor miért mentetek szét?

Én ezt nem tudom elképzelni, hogy véget ér egy kapcsolat és így válunk el, hogy talán még egyszer összehoz minket a sors.

Mert akkor vagy tartom vele a kapcsolatot folyamatosan, pl ha másik városba/országba költözik vagy ilyesmi.

Mert attól függetlenül, hogy nem haraggal váltatok el, ez még nem ok arra, hogy 6 év után, mikor már neki is van családja és neked is ezt így benyögd neki, hogy na, te lezártad akkor?

Nem akarlak bántani, félre ne értsd, csak nem értem a logikát. Hogy alapból miért szakítottatok... és ha te érzel még így iránta valamit, akkor minek mentél férjhez ehhez az emberhez akivel most vagy?

Szerinted ő hogy reagálna ha megkeresnéd? Nem tartassz tőle, hogy ő nagyon szereti a feleségét és elküldene téged, hogy hagyd békén?

Ez szerintem megrondítaná azt az emlékképet, amit most őrzöl az emlékeidben.

Olyan, mint egy régi osztálytárs: kellemesen eldumálunk arról, hogy kivel mi újság, és ennyi. Semmi érzelem. Már eleve ezért szakitottam.

A második pasimat soha nem akarom látni többé.

Most a harmadik az, akinél életemben először úgy érzem, hogy nem csak elvagyunk egymás mellett, hanem összetartozunk. Akkor ez számit első szerelemnek?

Az első 2 pasimat nem is szerettem igazán, vagyis... borzasztóan szerelmes voltam, de nem beléjük, hanem egy "képbe", amilyennek elképzeltem őket, közben tudtam, hogy nem olyanok valójában, de próbáltam erőltetni... A mostani páromnál nincs erre szükség, ő pontosan olyan, amilyen pasit akarok, és őt magát tudom szeretni.

Szóval hiába az előző két kapcsolatom, hiába 4-5 elég komoly plátói, a jelenlegi páromat tartom a nagybetűs Első Szerelmemnek.