Mi az a határ vagy szint, ami felett már nem érdemes próbálkozni? Bővebben lent.

Nincs, sose tudhatom, lehet annak a lanynak pont en vagyok az idealja.

Egeszseges vagyok, van munkam, folyamatosan dolgozom magaman, kulsoleg es belsoleg... van szam, ami meg merem szolitani

Ennel tobb nem kell, egy szexet osszehozni, ha kulsoleg tetszik akarmikor, aztan ha tartos kapcsolatig nem jut el a dolog akkor ez van.

Velem rendszeresen van ilyen, ha meglátok egy nagyon szép lányt és azon kapom magam, hogy ő is néz engem egyből arra gondolok mit akarna pont egy ilyen lány tőlem mikor 10p alatt találna egy nálam magasabb, izmosabb, jóképűbb srácot. Ilyenkor annyira bele tudok mélyedni a negatív gondolatokba hogy kb ha odajönne és leszólítana még azt se hinném el.

Pedig már többször volt olyan, hogy bár nem gondoltam volna hogy lenne esélyem, mégis volt. Beszélgettem, randiztam olyan lányokkal akikre ha visszatekintek fogalmam nincs mit láthattak bennem. (Bár nem is voltak hosszútávú történetek)

Elég komoly önbizalomhiányom lehet illetve önértékelési zavarok, bár vannak jobb napjaim amikor merek kezdeményezni, jól érzem magam, de ritkábbak.

Azt tudom csak tanácsolni mint mások előttem, ne félj, merj kezdeményezni mert sokkal rosszabb ha később azon tűnődsz lehet lett volna esélyed, meg "mi lett volna ha.." mert már soha nem tudod meg, mint egy visszautasítás. (Tapasztalat..)

Bár tudom pont én mondom.. de próbálok változni én is