Mit csináljak, ha tudom, hogy csakis azért ennyire úriember, figyelmes, kedves, odaadó, macsó de közbe ennivalóan cuki, hogy minél közelebb kerüljön hozzám?

Persze.

Tedd szét neki, aztán mehet a dolgára és te is.

Ha ezekben biztos vagy, akkor hagyjad, hadd tegyem a szépet, és játszd a nehezen megkaphatót. Nehogy kihasználjon, ha csak játszik veled. Fordítsd ellene a játékát.

22/N

Ha úgy állítod be, hogy a nő csak mintegy szenvedő alanya az egésznek, és amúgy csak arra kell akkor már régen rossz.

Hagyd, hogy teperjen, hogy a kedvedben járjon, hagyd meg jól esik. És ha úgy érzed, hogy az is jól esne, amire szerinted ő vágyik akkor azt is hagyd. Minek vennék el magadtól ezt az érzést? Semmi sem garantálja, hogy tényleg csak arra hajt, úgy ahogy azt sem hogy a következők jobban lennének. Illetve, ez is rossz megfogalmazás. Kellemesen csalódni jó érzés, úgy ahogy a na megmondtam is, és bár fájhat, miután beleélted magad a reménybe, mégis jobban jársz, mintha teljesen kihagynád. Aki nem kínálja fel magát nem nyerhet. Ez egy ilyen játék. Aztán pedig már csak az értelmezési kereteiden múlik, hogy miből mit vonsz le. Bejöttem egy jó pasinak, aki tett értem, és jó volt vele, vagy játszottam a Miss p*csát és aztán le sem sza*tak.