Van itt olyan nő vagy férfi, aki a házastársa (és/vagy gyermekei apja/anyja) mellett szerelmes lett valaki másba, de nem akarta se megcsalni, se elhagyni a házastársát?

Nem vagyok már hisztis 16 éves. De, ez csak fellángolás, és hatalmas a különbség. A szerelemhez idő kell.

Ez a kulcs is: nem töltöttem több időt a közelében, mint ami szükséges. Az érzés pedig ahogy jött, úgy ment.

A házasságom amúgy is pocsék volt, én elválltam, de nem a szerelem miatt.

Az illető nem tudta, hogy valófélben vagyok, túl közel került hozzám, beleszerettem. Viszont szembe mentem az érzésekkel, és mielőtt bármi is történt volna, én kiléptem az egészből, és lemondtam róla, minden kapcsolatot megszakítottam vele, és tettem azért, hogy eszébe se jussak. Nagyon nehéz volt, pláne haza jönni egy egy találkozó után, de ebben a felállásban csak rövid kalandá vált volna...

Azt nem tudom, mi lett volna, ha itthon maximum a megszokás az egyetlen probléma, mennyire fog meg....