Vannak itt olyan férfiak nők akik nem tudnak szerelmesek lenni? Nem jön az érzés?

Nem megfelelő a másik, mitől jöjjön az érzés?

Majd ha azzal találkozol, aki ki tudja belőled váltani, akkor jön az a mindent elsöprő érzés.

Ez rendelésre, vagy azért mert szeretném, akarom, nem tud jönni.

Nem egyszer voltam sajnos. Nem tudom mit mesélhetnék és azt sem, hogy mire vagy kíváncsi pontosan ezzel kapcsolatban.

A legutolsó történetemet elmondom röviden. Megismertem egy lányt aki először olyan lánynak tűnt akitől én nem akartam semmit se. Ennek az oka annyi volt pusztán, hogy teljesen más stílus és teljesen embernek gondoltam, de valahogy úgy esett, hogy elkezdtem vele beszélgetni és ismerkedni és nagyon jól kijöttünk egymással. Idővel elkezdtek kialakulni érzelmek és én egyáltalán nem akartam ezt, nem akartam őt különösebben kedvelni és beleszeretni meg végképp nem. Igazából ezeket nem mondtam ki, ezek bennem zajlottak csak, de mivel ő is nyitott felém és elég komolynak tűnő érzelmeket kezdett el felém mutatni és több hasonlóság is volt kettőn között így feladtam azt a gondolatmenetem, hogy nem akarom kedvelni és rövid időn belül ott tartottunk, hogy szerelmes voltam. Rengeteg dolgot elterveztünk és rengeteg időt töltöttünk együtt és úgy tűnt számomra, hogy ő is hasonlóan érez irántam. Kezdtem elhinni, hogy a sok rossz után végre boldog tudok majd lenni és azt hittem, hogy a sok-sok megismert ember közül az életemben ő majd el tud fogadni. Nos ez a dolog pár hónapig tartott és egy ostoba vitából kifolyólag végett ért a dolog és közölte, hogy én beképzeltem dolgokat és nem szeretné folytatni. Nekem erre a reakcióm az volt, hogy kiléptem az életéből véglegesen. Igazából a történet így ér végett. Egy újabb lelki törés, egy újabb csalódás és egy újabb ok arra, hogy soha ne akarjak senkihez sem kötődni többet.

Nekem nem megy. Képtelen vagyok feltétel nélkül szeretni, s így az nem is igazi szeretet úgy hiszem. A feltétel azt jelenti számomra, hogy mindig megfelelően viselkedik, de ha egyszer hibázik, akkor többé nem tudom tisztelni az illetőt, de most nem csak férfi-női kapcsolatokra gondolok, hanem minden emberi kapcsolatomra igaz ez nálam.

Sokan sokszor mondták nekem, hogy majd idővel változni fog ez, meg jön majd az a valaki, de már lassan 10 éve hallgatom ezt és még csak a közelében sem jártam annak, hogy ilyet érezzek. Lehet, hogy érzelmi analfabéta vagyok... :) Talán az is közrejátszik, hogy minden olyan ember, akit szerelmesnek láttam életem során, egyben szánalmas is volt a szememben. Olyan, aki a szerelem nevében megfeledkezik a barátairól, a családjáról stb. És én nem akarok ilyen lenni.

Egy lany volt aki nagyon megtetszett, de elutasitott.(nem erdekel mar, ugyanis csalodtam benne)

Mar ez 5 eve volt, es azota senki nem fogott meg a kisugarzasaval, tehat igy meg mindig nem vagyok szerelmes.