Mindenki mellett halàlra unom magam elsö randin. Nem erzek semmit. Hogy lesz igy baràtom?

Mindig van jobb elve alapján keresel.

Teljesen elkurvult a lelked,a mentalitásod.

Ne feledd, a Tindertől mindenki ki tud égni, főleg aki nagyon sok pozitív visszajelzést kap! A valóságban ismerkedni mindig jobb. Nekem pl. az elmúlt fél évben kb 600 match-em volt nőkkel, abból 2-vel volt szex. Míg a valóságban kb 5 új potenciális nőt ismertem meg, abból 3-mal lefeküdtem. És a valóságban megismert kapcsolataim sokkal minőségibbek voltak. Tehát én javaslom pár hónapra töröld le magad az online társkeresőkről és a lelked is visszatér vele a valóságba. ;)

(32/F)

Túl magasra tetted a lécet, aki meg átvinné annak meg Te vagy kevés, mert valószínűleg neki is meg kell felelni.

Sajnos ilyen feltételek mellett nagyon nehezen fogsz párt találni, de nem lehetetlen. Egy dologra viszont érdemes odafigyelni, az az idő, mert az bizony ellened dolgozik. Minél többet vagy egyedül, minél tapasztaltabb vagy annál válogatósabb is leszel, és még nehezebben fogsz olyat férfit találni aki átviszi a lécet. Egyszer viszont elérkezel arra a pontra, hogy csökken a kérők száma és azon kapod magad, hogy a múltban visszautasított férfiak felértékelődnek és hibáztatni fogod magad, hogy rossz döntést hoztál.

Én is azt javasolom, hogy egy kicsit tartsál szünetet és ne találkozzál olyan emberekkel akik egy levelezés során sem tudják felkelteni a figyelmedet. De ha kimész a való életbe és társaságba jársz simán lehet hogy megszólítanak és ott találod meg az igazit. A netes párkeresés személytelen, először elképzeled milyen emberrel is levelezel, majd a személyes találkozón egy egészen más személyiséget ismersz meg, ettől vagy kiábrándult. Egy adhoc randi azért más nem készülsz fel rá, a való életbe ismered meg a másik felet és a non-verbális kommunikáció döntő fontosságú. Mondhat az férfi bármit ha számodra vonzó a stílusa és a modora, a való élet így működik.

"De az is csak a csalodas elkerülese miatt."

Igen... mindent meg lehet magyarázni. ;)

Pedig pont ez a baj. Már rutinból, nyomod a "randikat", jellemzően elég sekélyes szempontok alapján válogatva. De az igazán nagy baj a hozzáállásod. Elvárod, hogy te legyél az elkényeztetett királykisasszony, akinek mindenki a lábai előtt hever, de igazából te ennek a töredékét sem tudod visszaadni.

Javaslom: egyrészt ne vágtass! Attól nem fog rádtalálni a szerelem, ha fűvel-fával egyből randizol. Ez sem sokkal jobb annál, amikor valaki két vasat tart a tűzbe.

Másrészt: attól, mert egy érzelmileg közömbös vadidegen külsőre tetszik, még nem lesz jó partner. Felesleges érzelmek nélkül randizni. Borítékolható, hogy a mostani pasas is bukta lesz. Előbb ismerd meg a célszemélyt, és ha a személyisége is vonzó, akkor menj bele a randiba.

Egyébként én eleve utálom a klasszikus randikat. Az nem szól másról, mint színészkedésről. Fedjük el a valódi önmagunkat, és egy előre célirányosan kialakított környezetben játsszuk el, hogy mi vagyunk a tökéletesek. Szép és jó, csak így pont egymás személyiségét nem fogjuk megismerni. Aztán a harmadik randi után jön a pofára esés. Jobban preferálom a sima, könnyedebb találkozásokat. Ismerkedjünk, beszélgesünk, ismerjük meg egymás valódi énjét. Ne pedig azt, hogy milyen maszhkot tud felölteni.