39 éves férfiként megszűnt az esélyt társat találni? 32 és fél évesen szinte kapkodtak értem a nők, most meg senki. Lehetséges ez, vagy beképzelem?

Emlékszem, 32 évesen bárhová bementem, megnéztek a nők, vagyis sok. Szemeztek velem, ha odamentem hozzájuk 5 ből 3 már másnap szívesen eljött velem randizni adott esetben. Volt is egy kedves, aranyos barátnőm, majdnem 7 évig voltam vele. Idén nyáron szakítottunk, ellaposodott a dolog. Én naív, rá egy hónapra megint elkezdtem a társkeresést, ahogy 7 éve. De amit tapasztaltam, az arra enged következtetni, hogy valami nagyon megváltozott. Egy az hogy mára kutya sem néz rám, nincs egy pozitív jel sem, egy megfelelő visszajelzés sem. Ha odamegyek egy 27.32 közötti nőhöz a bárban, 5 per 5 elutasít, vagy kitér a válasz elől, levegőnek néz. Ennyire megváltoztam volna? Na jó, kétoldalt rendesen megritkult a hajam, de elvileg az sármosít is, vannak ráncaim is (nem dohányzom, se nem iszok) és az arcom sem olyan feszes már, de absz szerintem vállalható sármos, sportos (heti 2-3 alkalom) férfi vagyok. Lehet nem vagyok elég nyomulós? De akkor meg az lesz, hogy bunkó és erőszakos vagyok, az sem biztos, hogy annyira jó.