Akik itt folyton szajkózzák, hogy egyedül az igazi, sosem kell kapcsolat, azok vajon hány évesek? Csak mert én 36 évesen (volt több kapcsolatom), nem úgy élem meg a dolgot, hogy ez tök trendi, tök vagány dolog. ÉS szerintem 40 felett még rosszabb...

36 eves vagyok. A korombeli nok mar nem tetszenek, a fiatalabbakkal nem kezdek, mert nincs penzem. Meg ugyis elhajtananak, mint amikor egyidos voltam veluk. Masreszrol meg azt latom, hogy a korombeli ferfiakat modszeresen teszik tonkre a nok a hulye elvarasaikkal, tehat vegulis szivesseget tettek nekem a nok, amikor elhajtottak.

36F incel

Biológusként tudhatnád, hogy valószínűleg többségében olyan nők, akikre erősen hatott a feminista szellemiség, hiszen ők "felszabadultak" olyan értelemben, hogy bármikor találnak maguknak a párkapcsolat ÖSSZES szempontjára megfelelő jelöltet, csak nem ugyanabban a személyiben. Az idős bácsi szex nélkül elkíséri őket színházba, a kigyúrt tetovált srác szexuálisan elégíti őket ki maximálisan, a Woody Allan külsejű asztmás, Asperger-szindrómás srác elviszi őket időnként étterembe, ritkán még wellnessezni is, hiszen a sokszázezres fizetését mamahotelben nehezen költi el, a duci vagy kis alacsony csoporttársa pedig igazi Humor Herold, társaság lelke és még a legnagyobb lelki mélypontján is fel tudja dobni 1-2 doboz sör árából több órányi "ingyen pszichológusa" van.

Ha ezt így leírod, egy tök számító, gonosz nő képe rajzolódik ki, pedig a legtöbb nő akár akaratlanul is, ÖSZTÖNÖSEN belecsúszott már ebbe a hibába, még ha nem is az összes felsorolt típussal párhuzamban.

Meg azok a férfiak, akik TÉNYLEG bármikor találnak maguknak nőt (és nem fizetőset).

Viszont azok a nők, akikben erős lelki, mentális gát van, hogy csak úgy simán szexelgessenek vagy TUDATOSAN használjanak ki férfiakat úgy, hogy nem akarnak tőlük szexet semmiképp, azok ugyanúgy kínlódnak és szenvednek, hogy "nincs normális pasi", függetlenül attól, hogy mennyire reális az igényük.

Ahogy azok a férfiak is, akik a prostihoz vagy túl lelkiismeretesek, vagy pénzük nem lenne rá rendszeresen, párkapcsolat meg nekik sem jön össze.

Meg van az elmaradhatatlan réteg, férfiban és nőben is, akik fennen hangoztatják, hogy nekik milyen jó a szingliség, közben meg belül pokoli lelki kínokat élnek át vagy ha nem is annyira elviselhetetlen, de azért időnként rájuk tör a rossz érzés.

De a nő egója kifelé azt hirdeti, hogy ő bizony bizonyos igényszintnél nem adja vagy nem is tudná alább adni, mert nem kívánná az adott szint alatti férfit, a sima szex meg megint rangján aluli (vagy simán csak letagadja, hogy vannak ilyen titkos kalandjai, amivel átvészeli a nehéz időszakokat).

A férfi egója pedig azt, hogy ő tök jól elvan a barátaival meg a hobbijaival és szuper 4-es szintű MGTOW, neki nem kell egyáltalán nő. Közben meg gyenge pillanatában a NOFAP mozgalom jelvényeivel próbál meg eret vágni magán, vagy simán csak pornófüggő (de legtöbbször letagadja).

Tehát inkább nagyobb a füstje, mint a lángja dologról van szó és minimális az a réteg, aki valóban őszintén élvezi, de ők is azért, mert a saját nemükön belül a jelenlegi tendencia haszonélvezői.

"Ha ezt így leírod, egy tök számító, gonosz nő képe rajzolódik ki"

Es ha valaki leirja, hogy az osszes no egy rohadt fereg, az le van huzva, mert nem polkorrekt ezt igy cenzurazatlanul beleorditani a tarsadalom pofajaba. Marpedig a MGTOW/incel mozgalom ezt teszi.

36F incel

Hidd el, kérdező. Bele is bolondulnék, ha nők, vagy egyáltalán bárki felrúgná a többé-kevésbé kiegyensúlyozott életemet, amit nagy kínkeservesen sikerült kialakítanom. Az én életemben egyszerűen nincs helye embernek. Amikor szerte a világban hallom magam körül mindenki nyavalygását például Párkapcsolati problémák, gyerekekkel bajlódás, barátságok gallyra mennek, szülőkkel/rokonokkal viszály stb... stb... én meg ilyenkor elégedetten hanyatt vetem magam a fűben és vigyorogva sörözök. :D

És jól körberöhögök mindenkit, aki szerint így meg úgy kellene élnem! ;)

27-es, amíg valaki egészséges, munkaképes, jövedelme van, könnyen boldogul egyedül.

De nem hiszem,hogy amennyiben változik az életed, beteg leszel, idősödsz, munka nélkül maradsz akkor nagyon fogsz vigyorogni a nagy magányodban.

Bár hozzáteszem: én aktívként is csak úgy érzem jól magam ha van családom, gyerekem, párom, szüleim, barátaim.

Mindenkinek szíve joga eldönteni hogy él,efölött kár vitát nyitni. Sosem tudja meggyőzni az egyik tábor a másikat.

Mindenesetre örök igazság,hogy az ember társas lény.

#27-es vagyok

#28-as: Bármi változzék is az életemben, megoldom továbbra is egyedül, de engem pont az frusztrálna magas szinten, ha megszűnne a magányom, akármilyen helyzetben is vagyok. Ha pedig megöregszem, meghalok akkor ágyeszbugyesz, mint a Napkirály: Utánam a vízözön...

#29: "Az ember társas lény" Helyesbítek: Vannak emberek, akik társaslények, de nem mindegyik az. Ez így ugyanolyan állítás, mint a "minden pasi disznó", "minden nő k****", minden cigány bünöző" stb...