Szerintetek egy társkereső oldalon milyen technikai újítások, milyen kikényszerített szabályok növelnék a tagok társtalálási esélyeit?

#30: Az ötleteid között azt, hogy egy felhasználó egy nap csak limitált számú kezdeményező levelet küldhessen, én is támogatnám, ahogy korábbi hozzászólásomban leírtam. Én nem vagyok informatikus, de majdnem biztos vagyok abban, hogy azt viszont sajnos technikailag nem lehet megakadályozni, hogy valaki több email címmel regisztrálva egy személyben több felhasználó lehessen, ily módon megkerülve a szabályt. Persze ha minden regisztrációért külön fizetni kell, akkor ez már elég drága módszer volna, és sokaknak nem érné meg.

Egy másik ötletem, ami a te egyik javaslatodra rímelne, az volna, hogy nagyon részletes adatlapot töltetnék ki a regisztrációkor, s annak teljes (vagy majdnem teljes) kitöltése nélkül nem lehetne regisztrálni. A Randivonalon például nagyon részletes, sok mindenre kiterjedő adatlap van, csak az a gond, hogy tapasztalataim szerint a felhasználók legalább fele a harmadát sem tölti ki a kérdéseknek. Emögött lehet lustaság is, illetve szerintem az a megfontolás is, hogy a felhasználók félnek, hogyha egyvalami sokaknak nem tetszik majd abban, amit magukról elárulnak, azzal csökkentik az esélyeiket.

De még mindezek az újítások és szigorítások sem hidalják át azt az alapproblémát, hogy nincs akadálya annak, hogy valaki hamis adatokkal vagy hamis/régi képpel regisztráljon. Ez a fajta szélhámoskodás sajnos technikailag kiszűrhetetlen. Nagyon gyakori, hogy a bevallott életkorhoz képest olyan képet tesz ki valaki magáról, amelyen gyanúsan fiatalabbnak tűnik. S egészen biztos vagyok abban is, hogy sokan ennek a gyanúnak az elkerülése érdekében hozzáillesztik a bevallott kort a képhez, azaz feltesznek például egy 10 éve készült képet magukról és magukat is 10 évvel fiatalabbnak mondják. A nőknél rettentően gyakori a testsúly vagy testalkat letagadása is. (Néha ez a hamisítás annyira ügyetlen, hogy már nevetséges, például amikor valaki 165 cm-es magassággal és 85 kilóval "átlagos" testalkatúnak írja magát, vagy csak arcképet tesz fel magáról, amin simán látszik, hogy annál biztos ducibb, mint amennyi az adatokból kiviláglik.) S akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a családi állapot vagy a gyerekek letagadása is rettentően gyakori: nem egyszer botlottam olyan hölgybe, aki függetlennek és elváltnak vagy hajadonnak vallotta magát az adatlapján, aztán kiderült, hogy válófélben van és még együtt is él a férjével és a gyerekeivel.

Egyszóval a hazugságok azok, amelyek talán a legtöbb kárt okozzák, s amelyek online kiszűrhetetlenek. (Mondjuk legfeljebb azt lehet megtenni, hogy az adatokhoz képest egyértelműen abszurd fotót nem fogadják el, de ez csak apró töredéke a problémáknak, s erre a csalásra az ép értelmű felhasználók maguktól is rájönnek.) S mivel nagyon sokan hazudoznak és szépítenek, a netes társkeresőket átitatja a bizalmatlanság légköre. A tömeges hazugságok elkerülésének egyetlen módját abban látom, hogyha a társkereső cégek irodákat nyitnának az országban, és csak személyesen lehetne regisztrálni, hivatalos iratokkal. Ez viszont nyilván jelentősen megdrágítaná a szolgáltatást, ami a felhasználókra ráterhelve sokakat eltántorítana, s egy kevés felhasználós társkeresőbe sok pénzért nem hiszem, hogy sokan regisztrálnának.

31: Igen, sajnos az adatok valódiságáért nem tud felelősséget vállalni egy társkereső szolgáltatás. Bemehetnének egy irodába a tagok, ahol hitelesíttethetnék a fotóikat és az ellenőrizhető adataikat, de ezzel hátrányba kerülnének a messzebb élők, és akik kicsit szégyellik az egész társkeresést felvállalni, emiatt ők diszkriminálva éreznék magukat, nem alaptalanul. Nyilván nekik emiatt kevesebben is írnának, így elmenne a kedvük. Aki hazudik, az mindenhol hazudhat, nem csak a társkeresőn, hanem az életben is, ezzel nem lehet mit csinálni. A meglévő férjet/feleséget, barátot/barátnőt, gyerekeket élőben is le lehet tagadni, a kilókat, centiket és a kinézetet mondjuk már kevésbé.

Egyébként a fotó és az életkor hitelesítését meg lehetne oldani távolról is. A módszer lényege az lenne, hogy egy pár másodperces videót kéne küldeni a rendszeren belül a moderátoroknak, ahol valami meghatározott dolgot kell végrehajtani, pl. hangosan kimondani egy szót, és a saját személyigazolványt bemutatni a képen, hogy a születési dátum, a név és az igazolványszám kiolvasható legyen. Ezt a videót csak a moderátorok láthatnák, és így eldönthetnék, hogy a fotók kellőképpen megfelelnek-e a valóságnak, és így a többszörös regisztráció kizárása is megoldható lenne. Ez utóbbira még egy módszer a bankkártya-számhoz kötés, amit kicsit megnehezített, hogy pl. Revoluttal bárki létrehozhat ingyen akármennyi ideiglenes virtuális kártyát. De ha nem így lenne, akkor is megoldhatatlan lenne, hogy ha valakinek több bankkártyája van, ne tudjon minddel külön accountot létrehozni. Erre a problémára csak a digitális aláírás széleskörű bevezetése jelentene megoldást, de arra szerintem még éveket kell várni, Magyarországon tizenéveket. A Tinder egy ideje bevezette, hogy lehet videohívást indítani a párokkal, ez pl. hasznos ebből a szempontból, bár az emberek 90% -a nem mer élni vele, főleg az ismerkedés elején, ez túl intim közelség, és zavarba hozza őket.

A kötelezően kitöltendő, részletes adatlap mindenképp jó szűrő, bár azzal is óvatosan kell bánni, mert pl. az Elittárs nevű oldalon olyan szinten túllőttek a célon, hogy az ezer kérdés kitöltése közben sokan inkább feladták, és rájöttek, hogy jó nekik egyedül is. A Randivonal nagyjából egészséges ilyen szempontból. Szerintem nem kell kötelezővé tenni minden adatot, csak a fontosabbakat, viszont az opcionálisakkal lehet ötletet adni a usereknek az önjellemzésre. Sokan azért nem töltenek ki semmit, mert nem tudják, mit kéne elmondani magukról. Ilyenkor jönnek az idézetek, közhelyek, vagy az arról való magyarázkodások, miért nem írnak semmit.

#32: Valóban lehet élőben is hazudni annak, aki a neten hazudozik; de az internet személytelen világa sok emberben a belső erkölcsi normákat kevésbé aktiválja és a gyakorlatban is könnyűvé teszi a hazudozást. (Ha az embereknek nem kell az arcukat vállalni, akkor sokkal hajlamosabbak az erkölcsi normák áthágására - ezt számos szociálpszichológiai kísérlet igazolta.) Erkölcsi és gyakorlati szempontból is jóval nehezebb valakinek egy randevún a másik szemébe hazudni, mint a számítógép billentyűin hazugságokat begépelni olyan embereknek, akiket még életében nem látott, s akik őt sem ismerik. Ezért nem mindenki, aki a neten hazudós, lesz az életben is hazudós.

Az egész társkeresős hazudozás mögött az a fő gond, hogy addig általában jó néhány levélváltás megtörténik, míg randira kerül a sor, s így a hazudós emberek gátlástalanul vesztegetik a társjelöltjeik idejét és energiáit a levelezéssel, nem is szólva az első randira fordított időről. Ez az, ami rettentően frusztráló. S ahogy írod, lehetséges, hogy több turpisságra (pl. meglévő társra) még ennél is hosszabb idő, számos találkozás után derül csak fény. Nekem egy ismerősöm mondta azt a bölcs tanácsot, hogy ha megvan a társjelölt telefonszáma, akkor vasárnap kora délutánonként kell rendszeresen fölhívni. Ha a vasárnap délutáni hívásokat rendszeresen nem fogadja, akkor szinte biztos, hogy együtt él valakivel.

Szerintem amúgy nem egy elvetendő ötlet az, hogyha nem válaszol vaaki egy levélre, legyen egy pop-up figyelmeztetés, hogy a profilja inaktív lesz, amíg meg nem válaszolja és aztán inaktiválják... annyi kitétellel, hogy bunkó, komoly kapcsolatot kereső profilra szexre invitálós, meztelen képet követelős levelekre ne kelljen válaszolni, azokat lehessen jelenteni és ugyanúgy legyenek azok a profilok inaktívak vagy ténylegesen törölve. Meg ha van rá bizonyíték, hogy valaki kamus (más képével van fent - pl. a kamu női profilokat -, hazudott a profiljában, hogy fennakadjon a neki szimpi nő szűrőjén). Meg ha kulturált visszautasításra fröcsögbe, bunkón válaszolnak, "Te is egy kis k...a vagy, aki nem értékeli a rendes srácokat", "Válogatós r,...c" és társai... azokat is lehessen tiltani.

Ill. a pénzlehúzásra sztem az a megoldás, hogy ne legyenek fizetős szolgáltatások, és ne legyen senki sem kivételezett csak azért, mert akar / tud fizetni plusz funkciókért. Csak akkor meg nem érné meg az oldalaknak sem fenntartani magukat sejtésem szerint, mert ha még reklámoznak is, csomóan használna adblockert meg nem fognak odakattintani.

Amúgy nekem az lenne alapvetően szimpatikus ha visszatérnének kicsit más formában a régebbi típusú társkereső irodák, ahol profik párosítanak össze jelölteket a preferenciák szerint, meg esetleg futtassanak az illetőn egy háttérellenőrzést... akkor kevesebb az esély a zaklatásokra, bunkó üzenetekre, rossz élményekre.

#34:

Azért mindenki tudja, hogy az ilyen szolgáltatások elsősorban profit reményében jönnek létre. Egy társkereső rendszerét megírni évekbe (de legalább hónapokba) telik, a bereklámozása, felfuttatása és az üzemeltetése sincs ingyen. Az is köztudott, hogy a legtöbb esetben igaz az "olcsó húsnak híg a leve" mondás. Persze a cégtulajok kapzsisága nagyon széles skálán mozog. Én nem látok abban semi rosszat, ha pénzt kér a szolgáltató, csak az a szemétség, ha a többlet pénzen olyan előnyökhöz lehet jutni, amik befolyásolják az ismerkedés esélyeit. (Pl. több pénzért olyanoknak is lehet írni, akiknek amúgy nem, vagy mint a "szuperlájk" lehetősége Tinderen, stb...)

A társkereső irodák biztos valakinek bejönnek, de engem a gondolattól is kiráz a hideg, hogy egy bölcs néni találja ki, kivel illenék össze, és szemüvegben lapozgassa azoknak a profiljait, akik szerinte pont nekem valók. Azért valamennyire meg kell hagyni a szabad választás és a természetes kommunikáció lehetőségét, mert ha ez is elveszik, már csak a teljes impotencia marad, mire a két fél találkozik.

Nekem eddig majdnem minden nőm netes társkeresőkről lett, de sosem volt "klasszikus" profilszövegem, se olyan nyitó levelem, amiben kulturáltan elsoroltam, milyen vagyok, kit keresek. Gyakran csak egy vicces sort írtam egy nő valamelyik képére, annak egy jelentéktelennek tűnő részletére, és ez indította el a beszélgetést. Ilyen nem lehetne egy társkereső irodában.

#30, #32 voltam.

#34: A legtöbb netes társkeresőn már most is lehet jelenteni a sértő vagy trágár leveleket küldőket, és őket általában ki is zárják. Csak ezzel két gond is van:

1. Az utólagos kizárás azon nem segít, akinek a becsületébe gázoltak vagy az önbecsülését tönkrevágták egy jól irányzott beszólással.

2. A kitiltott felhasználónak kb. 10 percébe kerül, hogy regisztráljon egy újabb gmail címet, s utána egy másik álnéven regisztráljon a társkeresőbe. Fél óra múlva ugyanott folytathatja a rosszindulatú fröcsögést, ahol abbahagyta.