Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Társkeresés feladása végleg, hogyan?
Előszóban: Már nagyon régóta küzdök a társkereséssel, mondhatni közel semmilyen sikerrel. Sokszor eldöntöttem már, hogy végleg feladom, de aztán végül sose sikerült. Próbálkoztam online és offline is, de szinte semmi. Az előző barátnőm ~10 éve volt azt hiszem. Szinte összes barátom, ismerősöm, rokonom már párkapcsolatban él. (nem mondanám magam csúnyának, nem vagyok dagadt, sokszor vannak jó poénjaim, általában beszédes, mindenféle negatív dolgoktól mentes, normális embernek gondolom magam, és igazából mások is)
Most 31 éves férfiként, úgy gondolom felesleges tovább húzni ezt. Van munkám, több hobbim is, amik igazából kitöltenék a napom. Viszont sokszor előjön a magány, még inkább utazáskor. Főleg, hogy már azoknak az embereknek akikkel szívesen utaznék már vagy gyereke van, vagy én lennék a gyertyatartó, így ritka kivételekkel, de marad az egyedül utazás.
Igen, tudom, vannak oldalak, ahol lehet útitársat keresni, de csak azért hogy ne egyedül utazzak, és kifogja valami "hülyét", lehet nem éri meg :)
Kérdésem, hogy Ti hogyan tudtátok ezt leküzdeni, esetleg van e tanácsotok?
Már-már azon is gondolkodok, hogy nincs e valami gyógyszer aminek beszedésére némi hormoncsökkenést eredményezne, így nem zavarna ez egyedüllét ennyire.
válasza:
válasza:Hasonló férfi vagyok én is
Én már eljutottam arra a pontra hogy elengedtem teljesen a dolgot. Nem volt egyszerű, de egyik nap amikor találtam egy új hobbit is, elhatároztam szilárdan hogy nem foglalkozok többet társkereséssel, töröltem is magamat az összes ilyen oldalról szépen.
Aztán egyszer leveleztem egy itteni nővel, s miután zátonyra futott a dolog, már furcsamód megkönnyebbülve éreztem magam
Azóta olyan szinten feladtam már minden ilyen elképzelést hogy a libidóm is csúnyán leépült, ez a mellékhatása
A lényeg hogy találni kell valamit ami lefoglal teljesen, és ezt a témakört minél inkább hanyagolni kell. Tudom ezt az oldalt is kéne, majd ezután
válasza:Ahhoz, hogy ezt a kérdést rendesen meg lehessen válaszolni az kellene, hogy őszintén leírod azt, hogy miért nem volt/van baratnod.
Az első válaszolónak igaza van.
Ha olyan lennél, mint amit leírtál, akkor biztosan lett volna legalább egy hosszabb távú kapcsolatod.
Gyakran az a probléma, hogy az olyan emberek akiknek sose lett párkapcsolata már pár hónap/év után "belefárad" a keresésbe, és olyan felfogást vesz fel, mint a kettes válaszoló.
Kétségbe esik az ember ilyenkor, van aki már 16 évesen ettől fél, és mivel ez egy nagyon meghatározó félelem így nem tudja legyűrni és végül be is teljesül.
Jellembeli, személyiségbeli a probléma valószínűleg.
Önismeretet kellene gyakorolnod, és megfogadni mások esetleges iránymutatásait ismerkedő fázisban,ha saját magad nem veszed észre mi a probléma.
Az már egy probléma, hogy bele vagy fásulva.
válasza:"Önismeretet kellene gyakorolnod..."
Már megint ez a semmitmondó butaság, amit néhányan puffogtatnak mint "tanács"
Lósz@rt! Attól hogy ismered magadat és a problémádat, még nem kerülsz közelebb a megoldáshoz.
Ezt úgysem érti az akinek nincs ilyen problémája
válasza:Az önismeret pontosan azt jelenti az én olvasatomban, hogy tudod mi a problema forrása, és addig próbálod az összes lehetőséget, amíg meg nem oldod.
Akkor lett volna egy picit semmitmondó, ha nem tettem volna hozzá, hogy a környezete segítségével is megoldhatta volna ezidáig a problémát.
Viszont ha túl egoista, és csak sírni tud, akkor természetesen bármit csinál, akkor is ebben a helyzetben reked. (Mint jelen esetben Te is teszed kedves 5# :))
Ha tisztában vagy a rossz tulajdonsagaiddal, akkor arra törekszel, hogy ezeket minimalizáld. Ezt lehet szakember segítségével is.
Ismerkedés fázisban én például nagyon figyelek az esetleges Red flagekre. Ha ilyet tapasztalok akkor hátrébb lépek egy lépést és figyelek.
válasza:Megpróbálok egybe válaszolni a kommentekbe:
Persze, vannak negatív tulajdonságaim, mint mindenkinek, viszont az ismeretségi körömből nem kapok túl sok használható visszajelzést (majd jön, ne legyek türelmetlen, nem kell mást csinálnod, stb...)
Viszont saját meglátásom szerint: Ahogy írjátok, a sok évnyi kudarc megtette hatását :)
Sokszor én is érzem hogy már görcsösen állok hozzá, az utolsó 1-2 évben, már tényleg a saját írásaimon érzem, hogy "ez is bukta".
Külsőleg? Itt se kaptam semmi értelmes tanácsot (max annyi hogy jól áll a szakáll, amikor edzettem többen megemlítették hogy ki vagyok lökve (azt nem mondták hogy jól áll :D))
Saját véleményem szerint eléggé fiatalnak nézek ki, sokan a 31 ellenére még mindig 20-25-nek néznek. Ezzel most mit kezdjek??
Régebben (15-22) volt is pár kapcsolaton, volt egy hosszabb (?) 2 éves. Ekkor elég vékony is voltam, és nem túl jó hozz állással 1-2 dologhoz.
Szerintem bárkivel jól el tudok beszélgetni bármiről. A gond a "lebeszélem róla a bugyit" dologgal van. És igen! Nem ismerem a Nőket, DE!
Nem siránkozni akarok, semmi ilyesmi. A kérdésem csak annyi lenne hogy hogyan tettétek ezen túl magatokat? (vagy tanács erre)
Pl mint a #3 hozzászóló. Milyen új hobbit sikerült találni?
válasza:Szerintem a legegyszerűbb az, ha elkezdesz olyan hobbikkal, esetleg vállalkozással foglalkozni, ami kitölti az idődet. Ha semmire nincs időd, akkor erre se lesz. Egy idő után meg már nem fog hiányozni.
Off kérdés: gondolkodtál már azon, mit csinálsz rosszul? Mi volt a gond, mikor lekoptattak?
válasza: válasza:Ha szükséged van objektív véleményre és van kedved beszélgetni akkor írj rám.
6# vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!