Hány éves korban kell reálisan elengedni hogy az ember megtalálja a társát akivel utána később családot alapíthat? 37 éves férfi vagyok. Hány évem van még hátra, reálisan? Vagy ez a hajó már elúszott?

8-as: miért ne lehetne az egyenlet szerelem+társ=család? Ha nagy a szerelem akkor nem lehet család de ha nincs akkor meg igen? Hogy is van ez? Érdekházasságot szerintem elég sokan elítélnek, én is, nem gondolom hogy úgy családot alapítani jó ha a két fél nem szereti egymást eléggé. Akkor inkább elengedem a családot mert a gyerekre is gondolni kell. Tehát ezért is a sorrend a társ megtalálása és csak azután jöhet bármi.

Ezért is a kérdés van e még időm és ha esetleg igen kb. mennyi. Én is úgy érzem sajnos lassan ahogy írták "lefőtt a kávé"...de reménykedem még...

12-es: ki írta hogy azt gondolom ez változna? Annyi történt maximum hogy stabil munkahelyem lett, rendezettebb a viszonyom magammal, a családommal, van saját lakásom, elkezdtem foglalkozni a vallással is. Ettől függetlenül nem lettem előrébb, jól látod. 37 évesen ugyanott vagyok mint pár évvel ezelőtt.

Nem gondolok jóval fiatalabbra, de az tény hogy pár év korkülönbség a férfi javára szerintem előnyös. Ismerek olyat ahol a férfi 45 évesen lett a apa, a nő pedig 30 éves volt, aztán újra gyereke lett 47 évesen, a nő pedig 32 volt. Na ez nem én vagyok. Nem szeretnék 15 évvel fiatalabb nőt. 8-10 évvel fiatalabb nőkkel is nehezen találom meg a hangot, nemhogy 15. De a 2-8 év korkülönbség az szerintem alig észlelhető.

Nem tenyészkancát keresek, ezt a nők is éreznék. Társat keresek de olyat aki nem zárkózik el a saját családtól.

Eltartó sem akarok lenni.

Ha úgy gondolod 37 évesen lefőtt a kávé írd te is inkább azt, én is érzem hogy ez már le van futva ez a kör.

Viszont társkereső rendezvényeken rengeteg 33-43 éves nővel beszélgettem az elmúlt évben és a legtöbbjének nem volt családja de teljesen abban a hitben volt hogy neki minden jönni fog, válogathat a végtelenségig. Szerintem azért van egy pont amikor szembe kell néznünk önmagunkkal. Valóban van még idő vagy erről le kellene tenni?

14-es, a túl nagy korkülönbséget aki szereti az általában amiatt szereti mert van egyfajta apakomplexusuk, vagy lehet nem ennyire súlyos de szeretik ha a férfi tapasztalt stb., de ha nem vagy az csak annyi hogy 7 évvel később születtél az kevés.

Ettől függetlenül valahol 7 év körül van szerintem a max ami még nem generációs szakadék.

Viszont gyereket vállalni 40 felett férfiként lehet felelőtlenség. Nem mintha erre lenne esélyem, ezért sem tudom mit tegyek. Hagyjam az egészet? Társat keresek továbbra is ez nem kétség.

17-es: szimpatikus válasz, ment a zöld jel, köszönöm. Valóban elgondolkodtató a tény és óvakodásra is ad okot hogy akik nálam szóba jöhetnek korban ( tehát a 30-40 közötti korosztály ) szintén ugyanabban a hajóban van mint én, csak a másik oldalon. Két problémás ember vajon tud e együttműködni? Ő is válogat, ő is elvár, meg nyilván én is, mégha nem is vallom be de bőven vannak elvárásaim nekem is.

Az idő sajnos kegyetlen mindenkivel, nem értem miért nem veszik észre az emberek ezt. Ilyen szempontból régen nehezteltem és rosszul esett ha valaki elutasított ( mondjuk 1-2 randi után ), de most már hálás vagyok nekik, hiszen legalább nem rabolták az időmet. Bár ki tudja lehet lehetett volna valami de nem akarták megpróbálni...