Az idősek azért hiszik, hogy könnyű a társkeresés, mert az ők idejükben tényleg az volt?

Én inkább úgy gondolom, hogy az a fő különbség, hogy régen "ciki" volt 25 felett, pláne 30 felett nem házasnak lenni...

Pl. már a '80as évek Magyarországán is voltak bulik, diszkók (főleg városokban), szüleim elmondása szerint sok városban nagyobb volt az éjszakai élet mint most (de az is lehet, hogy az emlékek szépítik meg, nem tudom). Sőt, akkor még létező ismerkedési kategória volt az élőzenés étterem...

Szóval, szerintem nem az volt a fő ok, hogy a kevés lehetőség miatt akárkivel "beérték" és elvették. Hanem az, hogy ha fiatal huszonévesen együtt voltak/találtak egy olyan párt, akivel fél-egy év után is el tudták képzelni, akkor összeházasodtak, részben társadalmi elvárás miatt, részben pedig, mert ez volt a norma.

És most fognak sokan megkövezni, de szerintem ez elsősorban a nők miatt volt, mert akkor a 25 év felettiekre nagyon súlyos bélyeg volt a "vénlány". Ezért igyekeztek hamar megállapodni egy normális jelölttel. Továbbá, léteztek egyéjszakások, de az akkor még inkább kivétel volt, mert szintén társadalmi elvárás miatt szégyen volt, ha egy nő könnyű vérű és a normális hapsik azokat nem is vették el (de ha egy hapsi sok nőt varrt le, akkor is menőnek számított; akkor még nem volt divat az emancipáció).

A két kort úgy tudnám a legjobban jellemezni, hogy van egy fiktív disco 50 fő fiatal nővel és 55 fő korban hozzájuk illő férfival 20-02 óra közötti nyitvatartással:

- 70-80as évek: megmondják a társaságnak, hogy bulizzanak nyugodtan, de éjfélre igyekezzenek párt találni, mert hajnal kettőkor felkapcsolják a villanyt és akinek nincs párja, azt tarkón lövik.

- mai idők: a fiatalok kilobbizták, hogy senki ne pofázzon nekik semmit, mindenki úgy bulizik, ahogy akar. Csak nem tudják, hogy hajnal 2-kor ugyanúgy jön a villany és a tarkón lövés...

Na, szerintetek melyik buli végén lesz több pár záráskor? Ez a fő különbség!

(A tarkón lövés a biológiai órát szimbolizálja. Lehet mondani, hogy a hapsiknak nincs, csak a gyakorlatban a "kívánt korcsoportú" nők egyszerűen levegőnek fogják őket nézni egy adott kor felett, pl. a legtöbb 28 éves nőnek már egy 38 éves férfi "öreg", a fiatalabb csajokról nem is szólva).

35F

Nagyon más világban voltak ők fiatalok és sajnos nem tudnak a mai korral és a mostani szokásokkal mit kezdeni, óriásiak a generációs szakadékok. A saját nagyszüleimen látom, hogy mennyire leragadtak az 50-es, 60-as években. Nekem és a húgomnak is mondanak olyan megmondásokat és szövegeket, hogy csak nézünk, hogy ezt komolyan gondolják? Pl. nagyapám mondta nekem, hogy "semmi nehéz nincsen a csajozásban, oda kell menni amelyik tetszik, rácsapni a fenekére és elhívni egy bambira" Azért úgy megnézném ő tényleg így csinálta anno? XD

Azt is imádom, mikor a társkeresőkről okoskodnak nekem, úgy, hogy ők még életükben látni sem látták egyáltalán mi az, de mégis jobban értenek hozzá, majd téged tartanak lúzernek és beszarinak, hogy nem sikerül onnan párt találnod. Mondván: "nem vagy elég bátor, különben már régen lenne barátnőd".

Amúgy jól írta fentebb az egyik válaszoló, akkoriban rengeteg kényszer, érdekek kapcsolat született. Apai nagyszüleimről tudom, hogy menekültek otthonról és a házasság jelentette az egyetlen kiutat mindkettejük számára, így mikor papám 18, mamám 16 évesek voltak összeházasodtak. Aztán közben leéltek 50 évet úgy, hogy utálták egymást, papám lenézte mamámat és mindenben bekorlátozta, konkrétan senki nem szeret hozzájuk menni látogatóba, mert olyan az alaplégkör. Aztán nem kell csodálkozni, hogy mamám meg olyan szöveggel jön az unokáinak, hogy "nem szabad szerelmesnek lenni, az rossz dolog". Persze, mert ő az első férfihez, aki próbálkozott nála hozzáment és egy pokol volt a házassága, de válni nem vált el tőle, mert azt nevelték bele, hogy az bűn.