A lelki traumák mennyire befolyásolják az ismerkedésed/ismerkedést?

Ha nő vagy semennyire, ha férfi akkor kuka az ismerkedés

#1: amelynek a magyarázata a férfiak jelentős hányadának "egy patront megér" elnevezésű filozófiájában keresendő.

Milyen lelki traumara gondolsz? Egy szakítást jó esetben néhány hónap alatt kihever az ember, de pl egy családtag elvesztését nem.

Szakítást se hever ki ha álmai asszonya/férfija volt és erős volt a kötődés.

Nekem az álmaim ferfije fogalmába nem fér bele, hogy elhagy, szóval nem tud az lenni álmaim ferfije, aki szakít velem.

Nekem eléggé befolyásolta. Anyám korai halála után apám nevelt, akinek volt egy nője, és mivel egy szobában aludtam velük, hallottam mikor csinálják. Koloncnak éreztem magam.Kisiskolás Ként faluról városba költöztünk. Az új osztálytátsaim megkérdezték melyik lány tetszik nekem, miután elmondtam éveken át csesztették a lányt velem és engem is. A lány meg is utált rendesen. Sose fogadtak be. Mindig kívülálló maradtam. Magányos gyerekkorom volt. Középsuliban volt pár haverom, de a lányokkal való ismerkedés sosem ment. Az sem segített hogy szemüveges alacsony, és egy betegség miatt félig majdnem süket vagyok, és nem voltak márkás cuccaim. Tiniként sok mindenből kimaradtam, ezért sose tanultam meg nőkkel ismerkedni. Szüzességemet 20 évesen vesztettem el úgy, hogy befizettem magam egy prostihoz. Mindig azt érzem, hogy egy darab sz@r vagyok a nők szemében. Kifejezetten kellemetelenül érzem magam amikor tudom, hogy beszélgetéskor csak udvariaságból mosolyognak rám, és legszívesebben messzire elkerülnének.

100%-ban befolyásolják. Főleg tizenéves korban fontos. Ha akkor az embert csúfoljak, kiközösítik, bántják - vagyis elhitetik vele, hogy nem jó, nem fog kelleni senkinek, az rányomja a bélyegét az egész szerelmi életére.

Nagyon befolyásolják. Nekem 30 évesen volt több traumám egymás után. Most lett volna lehetőségem egy olyan párkapcsolatra, amire vágytam, de ezek miatt elcsesztem és az illető elmenekült, jogosan. Fordított helyzetben én is menekültem volna saját magamtól. Sajnos visszacsinálni már nem tudom, ezért elkezdtem magamon dolgozni, szakemberhez kezdtem el járni, hogy feldolgozzam azt az időszakot, mert nem megy egyedül.

Teljes mértékben. Kérdés, hogy találkozik-e a személy egy olyan valakivel, aki (öntudatlanul is, de ) segít kihozni belőle a legjobbat, vagy átlendülni a nehézségeken.