Az ismerkedésben nagyon lúzerek emberek megérdemlik, hogy egyedül maradjanak?

A félreértések elkerülése végett itt NEM azokról az emberekről van szó, akiknek az ismerkedés néhány tere gondot okoz, de igyekszenek változtatni, hanem azokról, akik szinte felemésztik magukat az önsajnáltatással, és lefárasztják a hallgatóságukat is, és soha SEMMIT sem változnak.

Nos akkor...

Szerintem általában igen. Beszélgettem olyan férfiakkal és nőkkel is erről a dologról. Általában a következőket tapasztaltam:

- Egymást hibáztatják. Az ilyen csajok azt mondják, hogy a pasik a hibásak, mert nekik csak a szilikonmellű könnyen kapható nők kellenek. A pasik meg azt mondják, hogy a nőknek csak a bunkó pasik kellenek, tehát mindkét nem kígyót-békát dobál egymásra.

- Nem hajlandóak változtatni, a legkissebb mértékben sem, hanem azt várják, hogy őket úgy ahogy vannak, fogadják el. Pedig bizony egy párkapcsolat abból áll, hogy - noha negmarad alapvetően a személyiségünk, de - alkalmazkodunk a másikhoz. Egy sikertelen csajnak például hiába mondom, hogy vegye kicsit lazábban a figurát, és ne alkalmazkodjon az őskori konzervatív nézetihez, ugyanígy egy sikertelen pasinak is hiába mondom, hogy legyen kicsit vagányabb, szó sem lehet róla. Ezek az emberek arra várnak, hogy majd betoppan az ajtón a szőke herceg/szőke hercegnő és a karjukba omlik, hogy mindig is olyan emberről álmodtak, amilyen ők.

- Az ismerkedésben szerencsétlen pasiknál és nőknél megfigyeltem egyfajta felsőbbrendűséget a férfitársaikkal/nőtársaikkal szemben. A sikertelen nők lek*rvázzák azokat a nőket, akiknek sok pasi udvarol, és flörtölgetnek, ugyanígy azok a sikertelen pasik is lehordják mindennek azokat a pasikat, akikre tapadnak a csajok. Nem értem, mire jó ez. Én ismertem egy olyan pasit, akire tapadtak a csajok, volt, amikor egyszerre több csajjal is járt, de sosem irigykedtem rá, inkább tanácsot kértem tőle, és adott is.

Szóval én elhatároztam, hogy befejezem velük, és ha valamelyik panaszkodni akar nekem, akkor el fogom küldeni, hogy nem kívánok a problémájával foglalkozni. Megérdemlik az egyedüllétet, ezt a mentalitásuknak köszönhetik, többet nem is fogom sajnálni őket.

A kérdésem még az lenne, hogy ti hogyan viszonyultok ezekhez az emberekhez? Ti is elkerülitek őket, vagy tovább próbáltok segíteni nekik?