Macskás nőkkel érdemes kezdeni?

'Hát nem sikerült megcáfoldnod a macskás nők személyiségével kapcsolatos sztereotípiákat... Látod, számomra éppen ez nem pozitív személyiségjegy, ha valaki utálja a saját fajtájának utódait, olyan állatok ellenében, akik nem hozzánk, hanem az általunk biztosított ételhez ragaszkodnak. (De az ákosi vitába most inkább ne is menjünk bele... :) ) '

1, nem igazán életcélom, hogy számodra vonzóvá váljak.

2, még mindig tévképzeteket gyártasz. De akkor most felvilágosítalak. Lehet nagyon meg fogsz lepődni. Én azért szeretem az állatokat (főként a kutyákat, mert annak ellenére, hogy van macskám, főként kutyás vagyok 3 kutyával, sőt még olyan állataim is vannak akikből kolbász lesz, most aztán sokkot kaptál, ugye?) MERT ÁLLATOK. Amikor az állatokkal vagyok pont azt várom el tőlük, hogy olyan dolgokat kapjak amiket az állatok tudnak nyújtani. A gyerekeket meg saját maguk és a köréjük felépített kultusz miatt nem szeretem. Nincs itt semmi féle pótlék és ellenében. Ahogy almát sem azért eszem, mert körtéhez nem jutok, hanem azért mert almára vágyom. Ha körtét akarnék, akkor mennék oszt szakítanék magamnak egyet. Sőt, hogy továbbmenjek, ha esetleg a körtét megszeretném, nem jelentené azt, utána hogy az almát lehúznám a klotyóba.

3, a kommented további része csakis a saját hozzánemértésed bizonyítja be. Ha hozzád csak az étel miatt ragaszkodnak az állataid, az a te szegénységi bizonyítványod. Én foglalkozom az állataimmal, nevelem, képzem őket és megpróbálok minnél többet tanulni róluk, hogy minnél szakszerűbben tudjak törődni velük. Nem mindenkinek abból áll az állattartás, hogy kiköti a dögöt a hordóhoz, vagy kisruhába öltözteti és ágyban altatja... Hozzám akkor is szeretettel rohannak az állataim amikor napokig nem tudnak enni éppen egy betegség miatt.

4, nekem minden képemen az állataim szerepelnek és életem fő részét képezik mégis vannak normális emberi kapcsolataim. Na most akkor mi van? Senkinek nincs joga megítélni hogy kinek a hobbija, életmódja értékes és kié nem.

"Senkinek nincs joga megítélni hogy kinek a hobbija, életmódja értékes és kié nem."

Az SJW-k gondolkodnak így. Szerintem mindenkinek joga van ítélkezni. Te meg vállald a kritikát, ahogy mindenki más!

képzeld, nem így teszem magam fontossá. de az önzőség pont az lenne, ha az ember nem tartana állatot, ugyanis, az önzőség azt jelenti, hogy kizárólag magával foglalkozik. aki állatot tart, már nem csak magával foglalkozik.

mi a tök az az SJW?

amúgy, pont leszarom, hogy a kérdező mit gondol, meg mások, sokan tartunk állatot, nem gyerekpótléknak, hanem csak, mert szeretjük őket. és?

én Angliában élek, szinte mindenkinek van állata, de Magyarországon is olyan helyen nőttem fel (nem panelben), ahol szinte mindenkinek volt valamije, kutya rengeteg volt az utcánkban, cica is, nekünk cica,nyuszi, papagájok.

de szinte az összes szomszédnak volt valamije, cica, kutyán kívül hörcsög, madarak, halak, japán kakasok (városban nőttem fel, de kertes részen). gondolom, mindenki önzőségből, meg gyerekpótléknak tartotta őket...ezt a marhaságot.

"gondolom, mindenki önzőségből, meg gyerekpótléknak tartotta őket...ezt a marhaságot."

Nem a mindenkiről van szó és nem az állattartással van a baj. Az egyedülálló, állattartó nőkről van szó és arról a nagyon is valós jelenségről, hogy sokan közülük állatokkal szocializálódnak, mivel emberekkel képtelenek. A pótcselekvésként való zsarnoki gondoskodás egy döntésképtelen állat fölött, amit csak úgy meg lehet venni a boltban, vagy be lehet szerezni, mint egy tárgyat az nem jelent önzetlenséget. Egy tanyasi parasztemberről előbb hiszem el, hogy szereti az állatait, mint egy magányos panelproliról. Eleve panelban kutyát-macskát tartani állatkínzás, ami megintcsak az önzőséget mutatja.

igen, mert aki egyedülálló, és tart állatot, azt ugye csakis panelban teheti.

mint fentebb írtam, ahol én felnőttem kb mindenhol volt állat, s marhára nem volt panel.

sőt, kapaszkodj meg: én se panelben tartom az egyetlen cicámat.