Szerintetek is borzalmasan elenyésző számban vannak olyan nők, akik férfiak terén mindentől, mindenkitől teljesen függetlenek lennének?

Elárulok néhány titkot magamról, amikkel minden hozzászólásom után rögvest vissza tudtok élni, s azonnal zavarba tudtok velük hozni. Nos! Amikor én független, egyedülálló, szabad ember vagyok, olyankor bizony 100%-ban teljesen szuverén életet élek. Azaz pontosan mit jelent ez?

1. Nincs párkapcsolatom, se alkalmi kapcsolatom. Mert nincs. Nem dugom titkon a szomszéd lányt, nem dugom titkon a kolléganőt, nem dugom titkon a főnököm csinos lányát stb.

2. Túltettem magam a korábbi párkapcsolataimon. Kész! Nem szorul szócséplésre.

3. Nincs olyan nő konkrétan, akire kimondottan pályázok. Mert nincs. Vannak ugyan kiszemeltek, de egyiknek sincs egy kicsivel sem nagyobb esélye, mint a másiknak, hogy kezdeményezzek náluk.

4. Nem rajongok betegesen egy színésznőért, énekesnőért, sportoló lányért sem, nem gyűjtök róluk képeket Oravecz Coelho idézetekkel, nem posztolom tele a FB-falamat róla készült koncertképekkel, nem pakolom tele a rajongói oldalát szívecskékkel stb.

5. Nem bőgök az ismerőseimnek, barátaimnak, haverjaimnak a nőkről. Nem sírom tele a FB-om mindenféle nőgyűlölő poszttal, "milyen kurvа jó egyedül" bejegyzésekkel, "milyen a tökéletes nő" című hatásvadász képekkel, és szilikonmellű Playboy-nyuszikák fotóival. (Az most más tészta, hogy itt GYK-n a névtelenség csuhájába burkolózva alaposan ki tudom magam tombolni.)

Ennyit rólam. És akkor most nézzük, mi újság a nők terén.

1. Nincsenek párkapcsolatban, ellenben fura módon valaki mindig írogat nekik Hangoutson, FB-on, Viberen, Whatsappon, aki nem a barátnőjük, nem a tanáruk, nem a kollégájuk, nem valamelyik családtagjuk. (A mimikáról, a gesztusokról lehet azért következtetni, vagy éppen arról, amikor felpattanva elüvöltik magukat a mellettük álló barátnőjüknek, hogy "ÍRT A PASI".) Valakit mindig talonban tartanak, valaki mindig ott lapít a szekrényükben, akit előhúznak és az ágyukba rántják.

2. Ugyan azt hangoztatják, hogy túltették magukat az exen, csakhogy ez egy hatalmas hazugság. 32 éves pályafutásom alatt (na jó, durván 12-13 éves koromtól számítsuk inkább, kb. onnantól kezdtek érdekelni a lányok) egy kezemen meg tudom számolni, hány olyan nővel beszéltem, aki (legyen kollegáris, iskolatársi, akármilyen értelemben vett) ismerkedésünk alatt egyszer nem hozta volna fel valamelyik exhapsiját, ne dicsérte volna, vagy éppen ne szidta volna. (Utóbbiakról általában mindig kiderült, hogy visszajárnak az exhez dugni.)

3. Ugyan hangoztatják, hogy nincs egy normális férfi sem a környezetükben, akit potenciális pasinak el tudnának képzelni, csakhogy ez is hatalmas hazugság. Nekik mindig van 1-2 olyan kiszemelt, akik valami irtó szemét aljas módon jól néznek ki, még férfiszemmel is nézve igencsak top kategóriás pasasok. Gyakorlatilag ők néhányan azok a férfiak, akik mniden szempontból ideálnak számítanak számukra, és innentől pedig emberfia legyen talpán, aki fel tudná venni a versenyt velük a nők szemében. Lehetetlen küldetés.

4. Fura módon egy "független" nőnek mindig van valami férfiakkal kapcsolatos "dilis hóbortja", és ez egészen véletlenül pont a Real Madrid focicsapatárt való megszállott rajongás, Ryan Reynolds vagy Ryan Gosling iránti takony- és nyálfolyatás, vagy valami hasonló. A FB-faluk túlnyomórészt a kedvencükről szól, ennyi erővel hivatalos rajongói oldallá is átalakíthatnák a saját profiljukat.

5. Habár őket nem érintik meg a férfiakhoz kötődő ügyek, legalábbis ezt hangoztatják, mégis a barátnőkkel folyamatosan a pasikákról, a férfiakról (de csak a sármosabb fajtáról ám) smúzolnak. Ők élvezik az egyedüllétet, annak minden pillanatát, mégis olykor egy-egy tudatalatti, freudi elszólással lebuktatják a kis hipokrita álcájukat, így megvilágosítva (például engem), hogy kínlódnak, gyötrődnek, s bele vannak betegedve a magányosságukba. Aztán. Egyik kedvencem a heti kétszeri-háromszori "tökéletes férfi" poszt, nem szorul magyarázatra. Másik kedvencem a pucér férfifelsőtestes női okosságok megosztása, azt hiszem a sínylődésről nem kell feleslegesen szaporítanom a szavakat.

TEHÁT! Ha a nők olyan függetlenek, hogyhogy minden arról szól a kis egyhangú életükben, hogy milyen szar a hapsik nélkül? :D

DE! Egy igen fontos kérdés, ami az alapprobléma! Hol a fenében vannak mégis azok a nők, akik az egyestől az ötös pontban írtaktól totálisan, teljesen, maradéktalanul felszabadítottak? Hol vannak azok a nők, akik rengeteg férfihoz hasonlóan nincsenek megbéklyózva a másik nem által? Mégis hogy a fenébe látom mindenhol azt, hogy csomó férfitársam mindentől függetleníteni képes magát? És mégis miért nem látom ugyanezt a nőktől?