A visszahúzódóbb "otthon ülős" lányok akik nem járnak bulizni. Mit csinálnak?

Baráti kör az van, de olyankor mindig egymásnál jövünk össze, vagy ha el is megyünk valahova, akkor nyugisabb, igényes kocsmába, vagy valami parkba, és csak egymással vagyunk elfoglalva, ülünk a magunk kis helyén, max pisilni megyünk el, nem igazán azért vagyunk ott, ahol, hogy bepasizzunk. Ha strandra megyünk, ott is egymással foglalkozunk, együtt szórakozunk, valóban elég ritkán látjuk egymást ahhoz, hogy még ilyenkor is a pasizáson járjon az eszünk.

Én egyébként gyakran járok el otthonról, de a fent említett okok mentén- ha barátokkal találkozom, akkor elég genyóságnak érezném, hogy közben ott flörtölgetek más pasikkal és őket magasról telibe..., olyat meg nem szoktunk csinálni, hogy célszerűen pasizni megyünk valahova.

Oké, én nem tartozom a "magányos-panaszkodó" táborba, de azért a lényeges főkérdésre már csak azért is tartom relevánsnak a válaszom, mert ez sosem volt másképp, 17 éves korom óta, amióta elkezdtem eljárogatni otthonról, azóta ilyen a felállás. Társkeresőn sosem voltam fenn, aztán az arra érdemesek mindig keresztülvagdosták magukat a tüskesövényen.

mikor egyedülálló voltam, a szolid típus a következő dolgokat csináltam: olvastam, tanultam, kijártam a természetbe a barátaimmal, (ilyenkor tudtam új fiúkkal megismerkedni) velük mentünk állatkertbe, Füvészkertbe, színházba, moziba, 1-1 koncertre, 1X-1X vacsizni pl. Trófea Grill-be, aztán jártam biciklizni egyedül, fintessezni egyedül, néha wellnessezni barátnőkkel, néha úszni,

családban sokat gyerekvigyáztam, mert szeretem a gyerekeket, aludtam barátnőknél ilyenkor főztünk, dumcsiztunk reggelig.

A programokon azért volt 1-1 új fiú, akivel meg tudtam ismerkedni, volt pár havonta ezekből randi is, aztán vagy én vagy ő gondolta, hogy nem lesz ez így jó, egy ideig, mert utána, jött egy olyan, aminél mindketten úgy voltunk, hogy de legyen még egy randi, meg mégegy, meg mégegy. (és ő is csak egy így megismert átlagos alacsony fiú volt, az átlagnál kedvesebb tekintettel, átlagnál gyerekszeretőbb előélettel és jó humorral)

Otthonülősebb vagyok, de igazából én ambivert vagyok - napokig megvagyok mindenféle társaság nélkül, de a legjobb barátaimmal is el tudok tölteni napokat együtt.

Ha egyedül vagyok otthon, akkor: filmet és sorozatot nézek, olvasok, írok, zenét hallgatok, takarítok, kreatívkodok. Régebben jártam kutyát sétáltatni is egyedül, de kisvárosban élek, és késő délután ellenére nem sok velem egykorú mellett mentem el, és ők sem szólítottak le soha meg ilyesmi. :D

Barátnőkkel ha találkozom, sosem az a cél, hogy most akkor majd jól bepasizunk. Végig egymással szoktunk beszélgetni, marhulni, bármilyen helyen legyünk is. Elvégre vele találkozom, ő érdekel, és nem más. Bulikba nem járok, nekem nem szórakozás a tömeg-szarzene-tapizás-részegek kombináció.

Nem szeretnék görcsösen társat, mondom én napokig elvagyok teljesen egyedül - ezért társkeresőn nem vagyok fent és nem is voltam soha. Én abban hiszek, hogy akivel kell, azzal egymásra találunk majd ígyis-úgyis, egyetemista vagyok még és előttem az egész élet, minek siettetni egy ilyen fontos dolgot. Szerintem ha valamit erőltetni kell, az már régen rossz.

20N

Ohhon ülösebb vagyok,kinőttem már a baba zsurokból/bulikból!Voltam fent társkeresőn nem 1x nem 2x..ott általában az a baj,hogy fizetős,vagy kamu emberrel beszélsz legyen férfi vagy nő!

Baráti köröm meg olyan,ha nekik kell valami keresnek,ha nekem le se szarnak..ilyen "barátokra" nincs szükségem! Aki "otthon ülő" nem jelenti h nem jár sehova,mikor szingli voltam rengeteget mászkáltam csak nem buliba..:D Most meg inkább 1 férfivel vagyok aki a párom és együtt se járunk bulizni

Úristen manapság tényleg nem főznek a lányok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

25/F

9.es, tényleg a barátnőimmel főztünk és dumcsiztunk reggelig, tényleg azt takarja, hogy a mai lányok nem szoktak főzni.. tényleg...

Ülj le, egyes.